Hétfőn Magyar Péter miniszterelnök bejelentette a 2027-es költségvetés legfontosabb intézkedéseit. Az elmondottak alapján (bár azok teljes részletei még nem nyilvánosak) jól körvonalazódik, hogy mire lehet számítani a jövő évre – írja a kormányfő beszédének elemzésében Árokszállási Zoltán.
Az MBH Elemzési Centrum igazgatójának értékelése szerint a miniszterelnök legfontosabb és legjobban várt bejelentése az volt, hogy 4,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt irányoznak elő. A szakember úgy látja, mivel a költségvetés ambiciózus hiányemelő intézkedéseket is tartalmaz, az 5 százalék alatti hiánycél bemondása továbbra is kényszerpályán tartja a kormányt:
a hiánycél elvétése jövőre komoly piaci kiábránduláshoz, az euróbevezetés melletti piaci bizalom megrendüléséhez, így a forint gyengüléséhez és az állampapírpiac gyengüléséhez vezet, amit a kormány biztosan el akar kerülni.
Fontos, hogy vannak jelentős adóemelési intézkedések is; ezek nélkül ennyi ígéret betartására semmi esély nem lenne.
Árokszállási Zoltán elemzésében azt írja, a miniszterelnöktől a vártnál ambiciózusabb hiánynövelési intézkedéseket hallhattunk, amit mindenképpen ellentételezni kell. Magyar Péter szerint a családi pótlék duplázása, a mediánbér alatti fizetések adójának csökkentése, a minimálnyugdíjak emelése és a nyugdíjasoknak adott juttatások, az ágazati béremelések, az egészségügyre fordított többletkiadások, a gyermekvédelemre költött források emelése, az önkormányzatok szolidaritási adójának mérséklése, illetve a BKK megemelt támogatása
együttesen 2100 milliárd forinttal emeli meg a hiányt, azaz ennyivel hagy több pénzt a gazdaság szereplőinél
– fejti ki.
Az MBH Elemzési Centrum vezetője rögtön hozzáteszi, a fentiek fedezete részben adóemelés lenne: a vagyonadó bevezetése, a dohánytermékek adójának emelése, a nagyobb árbevételt elérő vállalatok társasági adójának emelése, az innovációs járulék emelése, a cégautóadó átalakítása, a bányajáradék emelése és a reklámadó újbóli bevezetése együttesen számításaink szerint azonban messze nem elegendő a fenti, 2 ezer milliárd forintot meghaladó hiányemelési hatás finanszírozására. A miniszterelnök szerint a korábbi, pazarló működés visszaszorítása jövőre 1500 milliárd forintos nagyságrendben tud további fedezetet teremteni a 2026-os évhez képest a fenti intézkedések fedezésére – idézi fel Magyar Péter beszédét.
Konkrét adóemelések bejelentése nélkül azonban a hiánynövelő intézkedések önmagukban jelentős piaci bizalomvesztést jelentettek volna
– hangsúlyozza az elemző.
Fotó: Depositphotos
Ha az adóemelés mellett tényleg sikerül a kormánynak 1500 milliárd forinttal csökkenteni a kiadásokat, akkor az egyenleg már valóban a hiány csökkenése felé mutat – írja Árokszállási Zoltán, ám megjegyzi, a pontos számításhoz egyelőre fontos részletek hiányoznak: nem lehet tudni például, hogy a 14. havi nyugdíj második heti kifizetésére (amit még a Fidesz kormány ígért meg) sor kerül-e, vagy sem. Az sem teljesen világos, hogy az energiacégek adójának emelése már az eddig meglévőkhöz képest többletterhet jelent-e, vagy nem – sorolja.
Jelenleg a bizonytalanságok a GDP több tized százalékpontjára rúgnak.
Emiatt egyelőre nehéz megjósolni, hogy a hiány (ami az általunk az idei évre várt 7,2 százalék körüli szintről jövőre automatikusan a GDP 6-6,5 százalék közé esne intézkedések nélkül) pontosan mennyivel csökkenhet 2027-ben – áll a lapunkhoz eljuttatott elemzésben.
Árokszállási Zoltán emlékeztet, ők a bejelentések előtt 5,3 százalékos GDP-arányos hiányt jeleztek előre jövőre. Egyelőre ebben a pillanatban ezen nem módosítanak, de a következő napokban további hírek jöhetnek, aminek következtében módosíthatják hiányvárakozásukat – zárul az MBH Elemzési Centrum igazgatójának értékelése.
(A 2027-es költségvetést Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter kedden délelőtt 10 órakor mutatja be, az eseményről lapunk is be fog számolni.)
Az MBH Elemzési Centrum igazgatója a bejelentettnél magasabb hiánnyal számol. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
