Horváth Gábor úgy fogalmazott, hogy a kormány 2027-re tervezett költségvetési konszolidációja különösen ambiciózus, a hiány az idei 7,5 százalékról 4,9 százalékra csökkenhet, a javulás döntő része az elsődleges egyenleg javításából származhat. Az utóbbi három évtizedben három olyan év volt, amikor az éves hiánycsökkenés ennél magasabb volt és meghaladta a három százalékpontot – tette hozzá az MTI beszámolója szerint.
A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a KT hagyományos őszi konferenciáján az elnök kiemelte: a jövő évi költségvetés 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami a piaci várakozásokhoz képest nem tekinthető túlzottan optimista várakozásnak, az elemzői előrejelzések középértéke alatt van.
A gazdasági növekedés egyik legnagyobb bizonytalansági tényezője a beruházások alakulása, amelyek az előrejelzések szerint idén már az ötödik egymást követő évben mérséklődhetnek. A visszaesés hátterében külső és belső tényezők állnak, és egyelőre kérdéses, hogy jövőre bekövetkezik-e a fordulat – tette hozzá. A vállalati adóterhek emelkedése, elsősorban a nagyobb vállalatok esetében kedvezőtlenül befolyásolhatja a beruházási hajlandóságot.
A Tisza sem tekint el a vállalati különadóktól
Horváth Gábor kitért a különadókra, amelyek a teljes költségvetési bevétel mintegy 5 százalékát teszik ki, ezért kivezetésük jelentős kihívást jelent.
Az előző kormány korábban úgy számolt, hogy 2027-re eltűnhet a különadók egy része, a jövő évi költségvetésben azonban a jelenlegi kormány továbbra is számol ezzel a jelentős bevételi forrással. A háztartási fogyasztás ezzel szemben a gazdasági növekedés egyik fontos támasza lehet 2027-ben is.
A tervezett adóintézkedések egyfajta redisztribúciót jelentenek és elsősorban az alacsonyabb jövedelmű háztartások terheit mérsékelik, ami támogathatja a fogyasztás bővülését – fogalmazott Horváth Gábor.
A kormány a 2027-2030 közötti középtávú előrejelzésben visszafogott gazdasági és költségvetési pályával számol, ami indokolt lehet a korábbi ambiciózus, akár 4 százalékos GDP-növekedési tervek fényében. A hiánycsökkentés üteme 2027 után lassulhat, ami az államadósság viszonylag mérsékelt csökkenését eredményezheti – mondta.
Meg kell találni az új növekedési modellt
Horváth Gábor kiemelte, hogy az adósságráta érdemi csökkentéséhez a költségvetési konszolidáció mellett tartós gazdasági növekedésre és elsődleges költségvetési többletre is szükség van. A jelenlegi helyzet ettől eltérő, a növekedés mérsékelt, és az elmúlt évek költségvetési konszolidációs intézkedései ellenére sem sikerült elsődleges költségvetési többletet elérni.
A következő időszak egyik legfontosabb feladata az új gazdasági növekedési modell és az ahhoz kapcsolódó gazdaságpolitikai stratégia részleteinek kidolgozása. A megfelelő költségvetési politika önmagában nem jelent megoldást, ezért strukturális intézkedésekre is szükség van, hogy a gazdaság ismét növekedési pályára álljon
- hangsúlyozta.
Horváth Gábor: ez volt az új kormány első próbatétele
A régiós költségvetési elnökök kerekasztal-beszélgetésén kitért arra is, hogy jelentős kockázatot jelent az ország magas energiaimport függősége, és egyfajta kockázatkezelésnek is tekinthető a kormány részéről, hogy a jövő évi büdzsében több forrás áll rendelkezésre rezsitámogatásra.
Szólt arról is, hogy a 2027-es költségvetés benyújtása az első próbatétel volt a kormány számára, és a piaci reakciók azt mutatják, hogy ez megfelelt a várakozásoknak. A választásokat követő hozamcsökkenés kapcsán kiemelte, hogy a kormány még élvezi a pénzügyi piacok és a hitelminősítők bizalmát.
Bár Lengyelország hitelminősítői besorolása két-három fokozattal kedvezőbb, a tízéves magyar állampapírok hozama jelenleg alacsonyabb a lengyel kötvényekénél.
Az európai kontextusra kitérve kiemelte, hogy az európai gazdaságpolitika legfontosabb kihívása továbbra is az alacsony gazdasági növekedés, a strukturális problémák, valamint a termelékenység és a versenyképesség hiánya, és a magas államadósság elsősorban ezeknek a problémáknak a tünete.
Közép-Európában nem elsősorban az államadósság nominális szintje, hanem a növekedés üteme jelent kihívást – jegyezte meg.
A javaslatot Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter nyújtotta be. 
