A jelentés alapján a GDP növekedése „a fogyasztás, a beruházások és az export fokozatos fellendülésének” köszönhető, de a beruházások zsugorodtak a közberuházások visszafogása és a bizonytalan üzleti környezet miatt. A kivitel is gyenge, különösen az autók és a gépek exportja húzta le – írja a Telex a jelentésre hivatkozva.
A dokumentum megemlíti, hogy az idei első negyedévben csökkent a GDP, amit részben az ipari termelésnek tud be. A kivitel és a beruházások viszont 2026-ban visszapattanhatnak. (A kormány fantasztikus évet várt 2025-re, de az első negyedéves adat után elbúcsúzhatunk a költségvetésbe beleírt 3,4 százalékos gazdasági növekedéstől, és valószínűleg még a nemrég megadott 2,5 százalékos növekedési cél sem lesz meg – jegyzi meg a lap.)
A jelentés szerint az államháztartási hiány – a 2024-es korrekció ellenére – a tavalyi 4,9 százalék után idén is magas, 4,6 százalékos maradna, jövőre pedig még nőne is 4,7 százalékra.
Fotó: Depositphotos
Az 2024-es esést részben annak tudja be, hogy közberuházásokat halasztottak el. Az energiaügyi támogatások és a kamatkiadások csökkennek, de 2026-ban nő a hiány új intézkedések, például az anyáknak nyújtott adókedvezmények kiterjesztése miatt. Ezek a becslés szerint összesen 0,6 százalékkal dobnák meg a GDP-arányos hiányt. Bár ezt részben ellensúlyozza az ágazati különadók kiterjesztése, de a kilátásokat tovább ronthatják a növekedési és a belpolitikai bizonytalanságok.
A jelentés nem tér ki rá külön, de mindez azért fontos, mert a túlzott deficit miatt tavaly uniós eljárás indult a magyar kormány ellen. Ebben bizottsági javaslatra a többi tagállam vezetése 2026-ig adott határidőt rá, hogy a szabályoknak megfelelően három százalékos szintre gyűrje le a hiányt. Az eljárásban büntetést szabhatnak ki az adott tagállamra, de az Európai Bizottság márciusban bejelentette, hogy legfeljebb másfél százaléknyi, egyedi elbírálású kivételt tehet a védelmi kiadásoknál. Többek között a magyar kormány is jelezte, hogy élni akar a lehetőséggel.
A GDP-arányos államadósság idén egy százalékkal nőne, hogy 2026-ban 0,2 százalékkal 74,3 százalékra csökkenjen. A 2025-ös megugráshoz a bizottsági elemzés szerint a nagy felgyülemlett kamatkiadások járulnak hozzá.
Orosz gáz nélkül is menne az ellátás. 
