Beláthatatlan következményei lehetnek az oroszországi importtilalomnak - nyilatkozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint a direkt exportkiesés mellett azzal is számolnia Magyarországnak, hogy hosszú időre kikerülhet a piacról, és ez negatívan hathat hazánk keleti nyitására.
Szembe kell nézni azzal is, hogy az unió gazdaságának lelassulása a fellendülőben lévő magyar gazdaság lassulását is eredményezheti, amelynek következményeként megnőhet az államadósság - mondta a kamarai elnök. Parragh szerint ennek elkerülése érdekében egy magyar-orosz gazdasági vegyes bizottság összehívására lenne szükség, „amely szakmai okok mellet azért is fontos, hogy Magyarország kifejezze empátiáját Oroszországgal szemben”.
A korábban a tilalom hatásait minimalizáló kormányzati álláspont szerint mostanra súlyossá vált a helyzet, a magyar gazdaságnak az embargó napi 70 millió forint kiesést okoz - nyilatkozta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára a Világgazdaságnak.
Szankciós gondolatok
Tegnapi hír, hogy a zöldség- és gyümölcstermesztők kárenyhítésére 125 millió eurót különít el az Európai Unió, amelyből a magyar gazdák is részesedhetnek. Christian Schmidt német mezőgazdasági miniszter szerint ugyanakkor Oroszország nem bírja sokáig az uniós agrártermékekre bevezetett importtilalmat, mivel a mezőgazdaság önellátó képessége 60 százalékos, és csak a hazai termelésre támaszkodva nem tudja betölteni például a tejtermék-ellátásban keletkezett hiányt.
Eközben moszkvai hírek szerint újabb szankciók bevezetése esetén Oroszország kész részleges, vagy teljes importtilalmat is elrendelni gépjárművekre - számolt be a Moscow Times hírportál a Vedomosztyi moszkvai napilap cikkét idézve. Ez a lépés szintén súlyosan érintené az EU-t, mivel az ott eladott személygépkocsik 27 százaléka importból származott, míg a tehergépkocsik esetében az arány 46 százalék volt, az autóbuszok esetében pedig 13 százalékot tett ki.
Erről helyi egészségügyi tisztségviselők számoltak be a Gázai övezetben. 
