Az euróövezeti ország kormányának honlapján olvasható közlemény szerint eredetileg június végén tervezték beindítani a "rossz bankok", de erre nem kerülhetett sor az Európai Bizottság elhúzódó engedélyezése miatt.
A kormány azt tervezi, hogy a bankoknál lévő nem teljesítő hitelek közel fele kerül át az állami "rossz bankba", hivatalos nevén DUTB-ba. A szlovén kormány több milliárd eurót szán arra, hogy megszabadítsa az állami bankokat a rossz hitelektől. Emiatt viszont csaknem 60 százalékra nőhet a GDP-arányos államadóság az év végéig az eredetileg várt 53 százalék helyett.
Egy hét elején közölt adat szerint az év első öt hónapjában 108,1 millió euró adózás utáni veszteséget könyvelt el a szlovén bankrendszer, ez 134 százalékos növekedés a múlt év hasonló időszakához képest
Szlovénia súlyos bankválsággal szembesül, amely a túlzott kockázatviselés, az állami tulajdonú bankok alacsony színvonalú irányítása, illetve a nem elég hatékony felügyeleti eszközök miatt alakult ki. A nem törlesztő hitelállomány eléri a 7 milliárd eurót.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legújabb előrejelzése szerint a szlovén gazdaság az idén 2,3 százalékkal zsugorodik az addig várt 2,1 százalék csökkenés helyett. Az OECD jövőre minimális, 0,1 százalékos gazdaságnövekedést vár Szlovéniában.
A kétmillió lakosú Szlovénia gazdasága 2011 óta van recesszióban. A Moody's hitelminősítő az ország szuverén besorolását két fokozattal, a befektetésre nem ajánlott kategóriába rontotta le áprilisban, majd a Fitch Ratings vonta meg az elsőrendű "A" kategóriás osztályzatot az euróövezeti Szlovéniától a romló makrogazdasági és költségvetési kilátásokkal indokolva a döntést.
Szeptembertől startol a szomszédoknál a rossz bank
Szlovéniában a nem teljesítő hitelek átvételére létesített "rossz bank" a tervezetthez képest három hónappal később, csak szeptember 30-ától fogadja be a pénzintézetektől a rossz hiteleket.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
