Szentendre fideszes polgármestere, Dietz Ferenc beszélt arról, hogy bevált a városban a mobil árvízvédelmi fal, amely már negyedik napja tartja a megáradt Duna hatalmas víztömegét. Hangsúlyozta, hogy a szakemberek egyöntetű véleménye szerint a Magyarországon még új árvízvédelmi rendszer, a 2013 márciusában elkészült mobilgát "hibátlanul működik" a Duna történelmi áradásakor.
Tarlós István erre utalva azt mondta, a szentendrei és a külföldi tapasztalatokat figyelembe véve bizonyos, hogy meg kell építeni a védművet a Római-parton. Szerinte a mobilgát "esküdt ellenségeinek" hitelességén sokat rontottak az árvízi tapasztalatok, mivel kiderült, mégsem a már védett lakóparkok miatt kell megépíteni a szerkezetet. A fakivágással összefüggésben jelezte: sokan most szembesültek azzal, hogy a parton néhány száz "csuklóvastagságú" fát kellene kivágni, szemben a Nánási út mentén álló évtizedes fasorokkal.
Tarlós István kijelentette, hogy a jövőben csak a helyi többséget tekintik civilnek, és már csak az árvízvédelmi, vízügyi és geotechnikai tudomány képviselőit fogják szakértőként kezelni. Várhatóan néhány napon belül nyilvánosságra hozzák a Magyar Tudományos Akadémia bizottságának többségi döntéssel hozott állásfoglalását is. A főpolgármester ismét beszélt arról, hogy a mobilgáttal párhuzamosan a nyúlgátat is meg fogják erősíteni.
A Margitszigeten először alkalmazott úgynevezett tengeri kígyóról szólva Tarlós István elmondta, hogy nagyon jók a tapasztalatok. A szerkezet 70 darab 20 méter hosszú és 90 centiméter átmérőjű tömlőből áll, amelyet először levegővel, majd vízzel töltenek meg. Egyetlen elem 13 tonna, s két egymás melletti kígyóval 1400 folyómétert védenek. Tarlós István hangsúlyozta, hogy a kígyó mentén sehol nem szivárog a víz a Margitszigeten.
Jól dolgozott az ukrán légvédelem, de nem elég jól. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
