A kötvényvásárlás a parlament hatásköre?
Jens Weidmann a német hetilap vasárnapi számában megjelent interjúban elmondta: azok az állampapírok, amelyeket az EKB felvásárol, az úgynevezett Eurosystem, az EKB és az euróövezeti központi bankok együttes rendszerének mérlegét terhelnék. Ezt a rendszert pedig az euróövezeti adófizetők pénzéből tartják fenn, vagyis a kormánykötvények révén az egyes tagországok adósságtörlesztési kockázata az egész közösséget terhelné.
A demokrácia szabályai szerint egy ilyen kérdésben, a más országot terhelő kockázat átvállalásának ügyében "a parlamentnek kell dönteni, nem pedig a központi banknak" - mondta Weidmann.
Mintha bedrogoznák a piacot
Az államkötvények vásárlása közvetlenül a kibocsátó kormányoktól ráadásul csaknem olyan, mintha az EKB a bankóprés beindításával finanszírozná az euróövezeti államokat, ami nem csupán az infláció megugrásával fenyeget, miközben az EKB feladata éppen az árstabilitás megőrzése, hanem olyan hatást idézhet elő, mint a kábítószer, a jegybanki tőkeinjekcióktól való függőséget alakíthat ki az ilyen módon támogatott államokban - mondta a Jens Weidmann.
Találgatják, mire gondolt Draghi
|
Az EKB megbízatása elvileg kizárja állampapírok vásárlását elsődleges kibocsátásból. A másodpiacon viszont a frankfurti intézmény 2010 óta vásárol az éppen a legsúlyosabb helyzetben lévő euróövezeti tagországok állampapírjaiból. Az úgynevezett értékpapírpiaci program (SMP) célja az, hogy elviselhető szintre csökkenjen a papírok hozama, vagyis az érintett államok elfogadható feltételekkel szerezhessenek forrást a tőkepiacon. |
Az EKB elnöke, Mario Draghi július végén kijelentette, hogy az EKB a megbízatása keretei között mindent megtesz az euró védelmében, és e felhatalmazás körébe tartozónak nevezte az állampapírhozamokat annyiban, amennyiben azok nagysága akadályozza az EKB pénzügypolitikájának érvényesülését. Az EKB vezető testülete várhatóan szeptember elején dönt arról, hogy az intézmény miként vesz részt az állampapírok elsődleges piaci kereskedelmében.
A Der Spiegel szerint lehetséges, hogy minden ország esetében meghatároznak egy hozamszintet, és az EKB akkor lép majd fel, ha a hozam meghaladja ezt a szintet. Az még vitatott, hogy nyilvánosságra hozzák-e a kötvényhozam-célokat. A megoldás hasonló ahhoz, amelyet a svájci nemzeti bank alkalmaz a frank túlzott erősödése ellen. A bank nyilvánosságra hozta célját, közölte, hogy 1,20 frank felett kívánja tartani az euró árfolyamát.
Kimagasló negyedéves eredményt közölt a Mol. 
