|
| Török zászlót égetnek egy moszkvai tüntetésen a Szu-24-es vadászbombázó lelövése után. Fotó: EPA / Makszim Sipenkov |
Az atomerőmű azért marad?
Alekszandr Novak azt mondta, hogy Moszkva továbbra is kész tárgyalni az Akkuyu atomerőmű megépítéséről.
Szintén csütörtökön, Alekszandr Miller, a Gazprom gázipari cég vezetője újságíróknak azt mondta, hogy ha Törökországnak szüksége van a Török Áramlatra, akkor Anraka kérje azt Moszkvától. Majd hozzátette: "Egyelőre nem érkezett ilyen kérés." Az azonban a szakértők szerint egyértelmű, hogy Oroszország ezzel már saját gazdasági érdekeit is veszélyezteti.
Se gyümölcs, se zöldség, se hús, se szegfű, se turista - a héten már összeírták az oroszok, mik azok a dolgok, amiket látni sem akarnak Törökországból. Most ehhez a listához jön hozzá a Török Áramlat ügye.
Szakértők azonban arra figyelmeztetnek: az orosz szankciók rövid távon ugyan a török gazdaságnak nagyobb kárt okoznának, mint Oroszországnak, de később ez átfordulhat, és végül Oroszország bizonyulhat a nagyobb vesztesnek. A két ország növekedési kilátásai nem túl fényesek, és egészen sok ponton kapcsolódnak egymáshoz. A háttérről itt írtunk bővebben >>
A Déli Áramlat után ez is elbukik?
A Török Áramlat megépítésének tervét tavaly december elején jelentette be Vlagyimir Putyin ankarai látogatása idején. Az orosz államfő arra hivatkozva, hogy az Európai Unió akadályozta a Déli Áramlat gázvezeték kiépítését, közölte: Oroszország eláll az európai gázvezetékrendszer megvalósításától és helyette Törökországon át vezető útvonalat épít ki.
A vezetékkapacitást eredetileg évi 63 milliárd köbméterre tervezték, de a Gazprom vezetője október elején azt mondta, hogy azt 32 milliárdra csökkentik. Török energiaügyi illetékesek akkor azt mondták, hogy a kapacitáscsökkentés nem érinti a török gázellátást, mert Törökország a megállapodás szerint évi 15 milliárd köbméter földgázt fog venni Oroszországtól, és az ezen felüli mennyiség jut el Európába.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
