Zámbó Tamás bíró kiemelte: a fellebbviteli eljárásban elbírált ítéletet meghozó Szombathelyi Törvényszék csupán a teljes semmisség kérdésével foglalkozott az ügyben, és ki is mondta azt, arra hivatkozva, hogy nem jelölték meg a felvett hitel összegét.
Beleírták a tartozást
A bíró - hangsúlyozottan speciálisként említve az esetet - megjegyezte: a most tárgyalt ügyben a felek egy alkalommal úgy módosították a szerződést, hogy abba belekerült a tartozás összege, így kiküszöbölték a semmisségi okot.
Mint mondta, a szerződési konstrukció speciális volt, devizában megjelölt összege miatt nem a megkötéskori, hanem a folyósításkor érvényes árfolyamok alapján kalkulálnak, ugyanakkor mindeddig nem igazolható, hogy a CIB Bank megküldte az összegről az értesítést ügyfelének.
A bíró kiemelte: az első fokon eljáró tanácsnak meg kellett volna vizsgálnia a részleges semmisség valamennyi esetleges okait is, ezt azonban nem tette, ezért az ítélőtábla tanácsa új eljárásra utalta az ügyet. (Tehát nem "a banknak adtak igazat", ahogy első tudósításunk címében írtuk, hanem új eljárást kell lefolytatni az ügyben.)
Zámbó Tamás azt is megjegyezte, értelmezhetetlen az adós-felperes azon felvetése, hogy nem közölték vele a tőketörlesztés összegét, hiszen olyan speciális konstrukcióban vette fel a hitelt, amelynek lényege, hogy az adós életbiztosítást köt, amelynek hozamából törleszti a felvett összeget.
Egy másik ügyben is döntöttek
Ferenczy Tamás, a Győri Ítélőtábla szóvivő bírája elmondta, kevéssel korábban ugyanez a tanács részben semmisnek mondott ki egy másik, szintén a CIB Bankkal kötött ingatlanhitel-szerződést, helybenhagyva ezzel a Veszprémi Törvényszék első fokon meghozott döntését.
A döntés oka az volt, hogy a tanács álláspontja szerint tisztességtelen általános szerződési feltételnek minősül az egyoldalú kamatmódosítás lehetőségének kikötése, valamint a kamattal és más díjakkal kapcsolatos egyoldalú szerződésmódosítás feltételeit meghatározó kitétel.
Évi 70 és 80 millió dollár közötti pénzt keres. 
