Komoly feladatot róhat a közjegyzőkre is az, ha a Kúria jogegységi döntésében a Kásler ügyhöz hasonló álláspontra helyezkedik, hiszen több olyan intézkedésre kerülhet sor, amelyek megkövetelik a közjegyzők közreműködését – mondta a Privátbankár.hu-nak Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke. Ha a jogegységi döntés is jogellenesnek mondja ki az árfolyamrés felszámítását, akkor például azon szerződések esetében, ahol a szerződésben nem csak a hitel devizában kihelyezett összege, hanem annak forint ellenértéke is szerepel, már a kezdeti szerződések módosítására is szükség lehet. Márpedig az eredeti szerződéseket közjegyzői okiratba foglalták. Ezen túlmenően Tóth Ádám szerint az elszámolásra vonatkozó megegyezést is ildomos volna közjegyző előtt záradékoltatni.
Mégis jöhet bírósági kör
Ezen a ponton ugyanakkor a MOKK elnöke újabb problémát lát abban, hogy létrejön-e megállapodás a hitelező és az ügyfél között, ha ugyanis nem tudnak megállapodni a kérdésben, közokiratban nem lehet majd biztosítani a követelést. Ennek áthidalására a MOKK elnöke két utat lát: egyrészt a közjegyző záradékolhatja magát a szerződést módosító okiratot, ám ezt követően végrehajtási pernek, pereknek kellene dönteniük a tényleges követelésekről, vagyis ez esetben a bíróságok nem mentesülnének a devizahiteles perek alól. A másik megoldás az, ha a kormány jogszabályban teszi kötelezővé az elszámolási rendet, hiszen innentől nem az ügyfél, hanem a felügyeleti szerepkört ellátó MNB feladata lenne az elszámolás ellenőrzése. Ebben az esetben a jogszabály úgy is rendelkezhet, hogy a szerződések törvény általi módosítása nem kívánja meg az ismételt közokiratba foglalást – ismerte el Tóth Ádám. (Érdekes ugyanakkor, hogy az árfolyamgát esetében sem élt ezzel a lehetőséggel a jogalkotó – ott is szükséges elem a közjegyzői közokiratba-foglalás.)
Miért felelhet a közjegyző?
Azzal kapcsolatban, hogy időről-időre felmerül a közjegyzők felelőssége is a devizahitelek elterjedésében, a MOKK elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy akkor, amikor az első és a másodfokú bíróságok, de még a Kúria különböző tanácsai is egymásnak ellentmondó döntéseket hoznak az ügyekben, aligha várható el, hogy a közjegyzők képesek lettek volna a probléma minden pontját átlátni.
Tóth Ádám szerint ugyanakkor a közjegyzők 2005. óta, amióta a szerződések kötelező eleme lett a kockázatfeltáró nyilatkozat, felolvasták az abban foglaltakat s figyelmeztették a szerződni akaró ügyfeleket ennek kockázatára. Így az adósok szembesülhettek az árfolyamkockázat kérdéskörével. Más kérdés – idéz személyes példát a MOKK elnöke -, hogy szinte minden adós úgy nyilatkozott ezek kapcsán, hogy bízik benne, hogy az árfolyam nem fog elszállni, miután a másik alternatívát képviselő forinthitelek kamatát már az indulástól nem tudja kigazdálkodni. A Kúria ennek nyomán helyesen mutatott rá arra korábbi jogegységi döntésében, hogy az ügyféltől elvárható gondosság esetén a szerződő birtokában volt az árfolyamkockázattal kapcsolatos információknak, ám azt a kamatnyereség kapcsán felvállalta. A kockázatfeltáró nyilatkozatok hpt.-ben is rögzített kötelező eleme volt ugyanis a devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén az árfolyamkockázat, valamint az árfolyamváltozás törlesztő részletre való hatásának ismertetése. A szerződések döntő része a kamatváltozásból eredő hatásokra is felhívta a figyelmet, az árfolyamrés alkalmazásának kérdésköre ugyanakkor lényegesen kevesebb helyen kapott helyet a kockázatfeltáró nyilatkozatokban.
Banki költség legyen a közjegyzői díj?
A jövővel kapcsolatban Tóth Ádám szerint a jogalkotóknak meg kellene fontolniuk, hogy a jövőben egyértelmű banki költségként definiálják a közjegyzői okiratba foglalás költségeit, amelynek ellenértékét a pénzintézet a hitelhez kapcsolt költségeiben vagy a kamatban érvényesíthet, hiszen a közjegyző az ügyletben a MOKK elnöke szerint leginkább a bank érdekeit képviseli. A fentiek okán ilyen a szabályozás Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában is – hívja fel a figyelmet a szakember. (Más kérdés, hogy épp az aktuális bírósági döntések jelzik, hogy ez a „védelem” nem túl jelentős.)
Kikopó szerepben
Azzal kapcsolatban, hogy akár a most szükségessé váló szerződésmódosítások, záradékolások esetén, akár a későbbiekben, a kabinet által meghatározott végső devizahiteles csomag végrehajtása során előírhat-e a jogalkotó ingyenes közjegyzői eljárást, a MOKK elnöke úgy válaszolt: elméletben igen, gyakorlatban nem. A közjegyzők gazdálkodó szervezetnek minősülnek, a záradékolásnak mindenképp költségei vannak, amelyek államra hárítása „költségvetési tételt” jelentene. A közjegyzői karnak amúgy is a bevételeinek drasztikus csökkenésével kell számolnia, az ingó zálogjogokhoz kapcsolódó közokirati kényszer megszűnése miatt, továbbá az új Ptk. szerinti hitelbiztosítéki nyilvántartás és a zálogjogi szabályozás már nem teszik olyan fontossá a közjegyzők személyes közreműködését.
A forint még mindig a 393-es szint felett cserél gazdát. 
