4 millió forint japán jenben vs. egyoldalú szerződésmódosítás
Az OTP által az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közlemény szerint a Léhmann György siófoki ügyvéd által képviselt devizahitelesek azért indítottak pert az OTP ellen, hogy a bíróság mondja ki a szerződésükben az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés érvénytelenségét.
A házaspár 2007-ben vett fel több mint 4 millió forint japán jenben nyilvántartott kölcsönt. Beadványuk szerint az OTP Bank úgy emelte folyamatosan a törlesztőrészleteket, hogy ehhez nem volt joga. A szerződés a felperes házaspár szerint ezen túl megsérti a szimmetria, az arányosság elvét, tisztességtelen és alakilag is hibás, így semmisnek tekinthető.
Az alperes bank álláspontja szerint a szerződés a jogszabályoknak maximálisan megfelelt. A szerződés részletesen tartalmazza az oklistát, amely alapján egyoldalúan módosítható a szerződés.
Első fokon alaptalan a kereset
A bíróság a felperesek keresetét alaptalannak nyilvánította, egyebek között azért, mert a Polgári törvénykönyv szerint nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg.
A szerződést alakilag is megfelelőnek tartotta a bíróság, így az nem érvénytelen és nem is tisztességtelen. Az oklista egyértelműen és részletesen tartalmazta azokat a körülményeket, amelyek teljesülése esetén a bank megváltoztathatja a hiteldíjat, így az megfelelt az átláthatóság elvének. A szimmetria elve sem sérült, valamint az arányosság elve is biztosított volt.
A bíróság több más hibát is talált a siófoki ügyvéd beadványaiban, ugyanis nem a közjegyzői okiratba foglalt szerződési feltételekre hivatkozott, illetve svájci frankra és a svájci jegybanki alapkamatra hivatkozott, pedig a hitelszerződést japán jenben kötötték.
Alakul a káosz
A Fővárosi Törvényszék a hiteldíj változtatása kapcsán egyértelműen más álláspontra helyezkedett, mint a közelmúltban a Pécsi és a Szegedi Ítélőtábla. A Fővárosi Törvényszék álláspontjához hasonló indokolással a Debreceni Ítélőtábla még a nyáron két másik perben jogerősen elutasította a Léhmann György által képviselt devizahiteles ügyfelek kereseteit.
Egy másik ügyben viszont a Pécsi Ítélőtábla szerint teljesen érvénytelen a kölcsönszerződésnek az a feltétele, miszerint „a hiteldíj (kamat és kezelési költség) változó mértékű, melyet a hitelezők jogosultak egyoldalúan megváltoztatni” - ez is Léhmann György és az OTP csörtéje volt. A Pécsi Ítélőtábla megállapította azt is: „e hiányosságok a hitelező javára indokolatlan és egyoldalú előnyt, az adósok terhére indokolatlan és egyoldalú hátrányt teremtenek, ezáltal megvalósul a szerződés egyensúlyának olyan eltolódása, mely megalapozza a kikötés tisztességtelenségét, ezáltal a szerződési feltétel semmisségét.”
Léhmann György ügyvédként mintegy 700 devizahiteles ügyben jár el, és egyelőre úgy tűnik, nagyon hasonló ügyekben is egymásnak ellentmondó ítéletek születhetnek; ez alapján csak az mondható ki biztosan, hogy továbbra sincs egy olyan séma, amit a devizahitelesek vagy épp a bankok az összes jogi útra terelt ügyre rá tudnának húzni.
Ezt maga a miniszterelnök posztolta ki a Facebook-oldalára. 
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
