Az akkumulátorok, főleg a lítium-ion rendszerűek várhatóan dominálni fogják ugyan a 2024-ben 44 milliárd dollárosra becsült energiatárolási piacot, de várhatóan nem jelentenek majd megoldást minden problémára – írja a Bloomberg.com. Többek között károsíthatja a környezetet a lítiumbányászat, és az elemek egy idő után elveszítik töltésüket, így hosszabb távra, például nyárról télre nem érdemes velük áramot tárolni.
Az energiatárolás kulcskérdés lehet a megújuló energia, főleg a napenergia és a szélenergia jövőre szempontjából. Úgy forradalmasíthatják az energiaipart, mint a hűtőszekrény annak idején az élelmiszer kezelését. Erősen csökkenthetik a nagy méretű erőművek számát a világon. Számos projekt folyik ezen a téren.
1. Vízerőművek
A szivattyúval, víztározóval működő, régen ismert tárolási módszer során vizet pumpálnak egy magasabban fekvő tározóba, majd ha energiára van szükség, akkor ismét leeresztik turbinákon keresztül. Eléggé sokáig képes tárolni az energiát ahhoz, hogy akár a nyáron termelt napenergiát is el lehessen vele tenni télire. Az USA-ban jelenleg ez a módszer az eltárolt energia 90 százalékát teszi ki.
Hasonlóan működnek az árapály által feltöltött tengerparti lagúnák is, egy Tidal Lagoon Power Ltd. nevű cég hat ilyet tervez az Egyesült Királyság partjain.
2. Vasúterőmű
Az Advanced Rail Energy Storage nevű vállalkozás engedélyt kapott az USA Nevada államában egy olyan projektre, ahol az olcsó áram időszakában mozdonyokkal húznak fel nehéz teherrel megrakott vagonokat a hegyre. Amikor pedig drága az áram, akkor ezeket újra leengedve a pályán áramot fejlesztenek és visszatáplálják az elektromos hálózatba. A cég szerint ez csak 60 százalékába kerül annak, mint a szivattyús vízienergiára épülő beruházások.
3. Levegőtárolás
Ennek során sűrített levegőt nyomnak egy föld alatti tárolóba, és ha szükség van az energiára, akkor ismét kiengedik a turbinákon keresztül. Van olyan is, Kanadában, ahol víz alatt elhelyezett ballonokban tárolják a levegőt. Működő projekt létezik Huntorfban, Németországban és McIntosh-ban, az USA Alabama államában. Más projekteket azonban leállítottak.
4. Áramból gázt
Az olcsó elektromos árammal vízbontás révén hidrogént lehet előállítani, amit vagy közvetlenül lehet a gázvezetékekbe nyomni, vagy metánná lehet alakítani. Ilyesmivel kísérletezik például az Audi autógyár, míg a német Siemens konszern környezetbarát ammóniát, azaz műtrágyát gyártana a hidrogénből. A gáz ráadásul korlátlanul tárolható, tehát télire is. Egyelőre kérdéses, hogy ez gazdaságos lenne-e, veti fel a Bloomberg, de ez valószínűleg a többi módszernél is így van.
5. Lendkerekes energiatárolás
A lendkerék mozgási energiát képes tárolni, sokféle gépben használják. Ha olcsó az áram, felgyorsítják, ha pedig ismét szükség van az energiára, áramfejlesztőt lehet vele meghajtani. Japánban már felszereltek egy hasonló lenkerekes tárolórendszert az egyik napenergia-termelő parkban (a Railway Technical Research Institute). A súrlódás csökkentésére és a sebesség növelésére olyan modern technikákat használnak, mint mágneses foglalatok vagy szénszálas erősítés.
|
A lítium a holnap olaja? A lítiumot bányászó cégek részvényei időről időre mint a jövő nagy lehetősége jelennek meg a gazdasági sajtóban. A Global X Lithium ETF (LIT) tőzsdén forgalmazott alap árfolyama az utóbbi egy évben 29,7 százalékkal ment fel (18,66 dollárról 24,20-ra), a Solactive Global Lithium (SOLLIT) pedig 27,1 százalékkal (68,60-ról 87,20 dollárra). Az egyik, túlzásokra hajlamos német tőzsdei oldal, a Der Aktionär ma például azt írta, „”Lítium, az új olaj – indul a megatrend: ezen négy részvényt feltétlen meg kell vennie”. Hogy melyeket, azt az információt súlyos pénzekért árulja. Az említett ETF-ekben egyébként nem csak bányák vannak, hanem olyan cégek is, amelyek nagy felhasználói, feldolgozói a lítiumnak, mint a Samsung, a Panasonic vagy a Tesla. |
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
