A háztartások 49 százaléka már vegyesen, azaz elektronikusan és papír alapon is megkapja a számlákat, további 12 százalék pedig kizárólag e-számlán értesül a szolgáltatóknak fizetendő aktuális díjairól - derül ki a Díjnet Zrt. ezer fős mintán elvégzett, reprezentatív online kutatásából.
Még így is postai csekkel fizetünk
A Díjnet felmérése szerint a havi rendszeres számlákat ugyanakkor továbbra is leggyakrabban postai csekkel fizetik ki, a lakosság 67 százaléka még rendszeresen használja ezt a fizetési módot, 2017-ben is még több mint 200 millió csekket fizettek be a postákon. Eseti banki átutalást a lakosság 49 százaléka, csoportos beszedési megbízást 43 százaléka, míg bankkártyás fizetést 28 százaléka alkalmaz. A mobiltelefonos applikációval egyelőre mindössze a lakosság 6 százaléka egyenlíti ki közüzemi díjait.
Garamszegi Tamást, a Díjnet Zrt. vezérigazgatója szerint bár a lakosság számlafizetési gyakorlata konzervatívnak tekinthető, észrevehető az, hogy egyre inkább a modernebb eszközöket használják a számlák kiegyenlítésekor. Öt évvel ezelőtt egy hasonló mintában még a háztartások 80 százaléka használta a sárga csekket, ugyanakkor a banki átutalással, valamint csoportos beszedési megbízással is mindössze a lakosság negyede élt, a bankkártyás fizetést mindössze 15 százaléka választotta - tette hozzá vezérigazgató.
A Díjnet Zrt. Magyarország egyik vezető független e-számlakezelési szolgáltatása. A Magyar Posta és a Takarék Csoport közös tulajdonában álló társaság ingyenes szolgáltatás keretében egyetlen felületen teszi lehetővé különböző közüzemi, telekommunikációs és biztosítási szolgáltatók magánügyfelei számára, hogy számláikat elektronikus formában tekintsék meg, illetve egyenlítsék ki.
A Díjnet regisztrált ügyfeleinek száma 2017 végére meghaladta a 600 ezret. A rendszeren keresztül bemutatott számlák száma 8,6 millió volt, ebből 4,4 millió számlát a rendszeren belül bankkártyával, mobiltelefonos fizetéssel, internetbanki fizetéssel, illetve csoportos beszedési megbízással rendeztek az ügyfelek.
Akár 600 svéd is Tartuban ülhet. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
