|
| Szúnyoghálóval lefedett karantén a fóti Arany Somlyó Lovardában. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt |
Ezeket az állatokat azért kellett leölni, mert ugyan képesek hosszú évekig tünetmentesen élni, de a megfertőzött lovak hordozzák és terjeszthetik a vírust. Akkor lenne járvány, ha gombamód szaporodna a beteg állatok száma - fejtette ki.
A szakember rámutatott, hogy Nyugat-Európa kevésvérűség-mentesként tartja számon Magyarországot, valójában eddig is évente 5-10 lovat kellett e betegség miatt elaltatni.
Minden lovat meg kellene vizsgálni
A biztosan fertőzött lovak esetében a jogszabály az állatok elaltatását írja elő, épp a többi ló egészségének és az ország állategészségügyi státuszának megőrzése érdekében. Az intézkedés a tulajdonos állami kártalanítása mellett történik.
Bodó Gábor úgy véli, szükség lenne az összes ló vizsgálatára az országban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a lótulajdonosok közreműködésével.
| A betegségrőlA lovak fertőző kevésvérűségét (FKV), köznapi nevén fertőző vérszegénységet vagy ló-AIDS-et egy retrovírus okozza, amely az egypatásokat betegíti meg (ló, szamár, öszvér, zebra). A betegség világszerte előfordul, emberre nem veszélyes. A betegség terjesztésében vérszívó ízeltlábúak (böglyök, szúró legyek, szúnyogok, kullancsok) is szerepet játszanak. Magyarországon az FKV bejelentési kötelezettség alá tartozik: minden állattartó köteles jelezni a szolgáltató vagy a hatósági állatorvos felé, ha lován a betegség tüneteit észleli. Emellett az állattartók kötelesek 3 évente gondoskodni szűrővizsgálatok elvégeztetéséről, függetlenül a lovak egészségi állapotától. |
Felmérés a körforgásos gazdaság hazai állapotáról. 
