Dohánymonopólium az államnál: Brüsszel egyelőre hallgat

Az Országgyűlés idén februárban öntötte végleges formába a törvényjavaslatot, azonban annak zárószavazását elhalasztotta addig, amíg az Európai Bizottság előtt zajló notifikációs eljárás lezárul. A törvény az állam kizárólagos gazdálkodási körébe utalná a dohánytermékek kiskereskedelmét, és korlátozná az árusítóhelyek számát.

Az Európai Bizottság honlapjának tanúsága szerint három uniós tagállam ugyan élt a véleményalkotás lehetőségével, de az Európai Bizottság nem fogalmazott meg ellenvéleményt.

Nevük elhallgatását kérő, ám az eljárást ismerő szakértők szerint a dokumentumok - a tagállami vélemények - kevés olyan érvet tartalmaznak, amelyek a magyar trafiktörvénynek az uniós joggal való összeférhetetlenségét támaszthatnák alá.

Meglepő görög vélemény

Az MTI által megkérdezett szakértők szerint az egyik véleményező ország, a Cseh Köztársaság észrevétele inkább figyelemfelhívó jellegű a szolgáltatási irányelvben szabályozott egyes követelmények maradéktalan betartása tekintetében.

Az észrevételeket ismerő egyik szakértő elmondta: a rövid görög vélemény kissé meglepő, hiszen elsősorban olyan kérdéseket feszeget, amelyek kizárólag magyar "jogi belügynek" tekinthetőek. Az MTI forrása szerint Magyarországnak joga van eldönteni ugyanis, hogy a dohánytermékek forgalmazását állami monopólium keretei közé szorítja-e, illetve tovább szigorít-e a dohányreklámok szabályain.

Kritikus németek

Németország számos ellenérvet fogalmazott meg ugyan, de a szakértők felhívták a figyelmet: a notifikációs eljárásnak nem az a célja, hogy az egyes országok elképzeléseit más tagállamok korlátlanul kritizálhassák. Csak akkor emelhetnek szót, ha úgy gondolják, hogy a törvénytervezet (vagy annak egyes rendelkezése) valamely közösségi jogi követelménnyel ellentétes.

Márpedig valójában a német álláspont sem uniós jogi ellenérveket, sokkal inkább a törvény ellenzőinek félelmeit fogalmazza meg akkor, amikor felveti: a trafikok számának meghatározásakor nem vették figyelembe a turistákat, illetve a törvény "bebetonozza" a hazai dohánykereskedelmi piacot - fűzte hozzá a szakértő. Miközben az alapvető célkitűzés tekintetében osztja a magyar elképzelés fontosságát a német álláspont megkérdőjelezi azt, hogy Magyarországnak miért nem elegendőek a jelenlegi eszközök; miért kívánja a trafik-rendszer bevezetését a fiatalkorúak védelmében.

Válaszolnunk kell még

A megkérdezettek elmondták: az egyes uniós tagállamoknak tág a mozgásterük közegészségügyi kérdésekben. Így Magyarországnak is módja van arra, hogy maga határozza meg mit tekint megfelelő eszköznek a fiatalkorúak dohányzása elleni harcban.
Magyarországnak többek között módja lehet arra is (miként erre más országokban is van példa), hogy a dohánytermékek forgalmazásának helyét a trafikokra korlátozza. Egyetlen követelmény van csupán: a törvény nem lehet diszkriminatív a többi uniós tagállam szempontjából.
Megjegyezték ugyanakkor, hogy a magyar kormánynak minden észrevételre válaszolnia kell, és ezt követően van lehetőség a törvény végszavazására.