Az Országos Egészségfejlesztési Intézet a nemdohányzók védelméről szóló törvény hatásmonitorozásának keretében készítette el A dohányzás társadalmi terhei Magyarországon című tanulmányát.
20 ezer halott, 80 milliárdos veszteség
|
Hogyan számoltak? A dohányzás 15 diagnózis-csoportban okoz bizonyítottan betegségeket. Az intézet szakértői elemezték, hogy ennek kapcsán milyen terhek jelentkeztek az egészségügyi ellátásban, az egyéni és közkiadásokban illetve a halálozással összefüggésben 2010-ben.
A költségek dohányzásnak tulajdonítható részarányát úgy számították ki, hogy figyelembe vették a 2009-es Európai Lakossági Egészségfelmérés eredményeit és a nemzetközi gyakorlatban használt kockázati értékeket. Ezek mutatják meg ugyanis, hogy a dohányzás miatt mennyivel valószínűbb egy betegség kialakulása.
Az elemzés során a dohányzás direkt és indirekt költségeit valamint az állami bevételeket becsülték meg, így vontak egyenleget. A tudományos munkát segítette az a felmérés, amely 2012 elején készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával és a felnőttek dohányzási szokásait vizsgálta. |
A tanulmány megállapítja, hogy miközben hazánkban a férfiak harmada, a nők közel negyede cigarettázik, addig a dohányzással összefüggésbe hozható betegségekkel félmillió beteget kellett a kórházakban ellátni. 2010-ben több mint 20 ezer ember halt meg dohányzás következtében Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy száz halálesetből 16 a dohányzásra vezethető vissza. A dohányzó nők legalább 19, a férfiak legalább 16 évvel korábban halnak meg.
2010-ben a dohányzással kapcsolatos állami bevételek meghaladták a 360 milliárd forintot, a társadalom ezzel kapcsolatos kiadásai viszont 441 milliárd forintra rúgtak. A magyarországi dohányzás miatt fellépő, egyéni és állami összes kiadás, illetve bevétel szaldója 80 milliárd forint veszteség volt 2010-ben.
Jönnek a gusztustalan cigisdobozok
Minthogy a cigaretta egészségre veszélyes termék és fogyasztása bizonyítottan fokozott kockázatokkal jár, erről a fogyasztókat megfelelő módon tájékoztatni kell. A dohánytermékek csomagolása, címkézése megfelelő szabályozást igényel. A képes egészségvédő figyelmeztetések bevezetése a dohánytermékek csomagolásán – amit a magyar lakosság közel négyötöde támogat – fontos előrelépés - véli az intézet. Ez egyrészt a fogyasztó felé történő, egészséggel összefüggő kommunikáció legcélzottabb módja, másrészt a fiatalok felé hatásosabb üzenetátadást tesz lehetővé, mint a jelenlegi szöveges figyelmeztetések. Bevezetésükre a következő hónapokban kerül sor. Cikkünk illusztrálásához a dobozokra kerülő figyelmeztetések közül válogattunk - az összes képet itt tekintheti meg (PDF) >>
A kutatás és az annak felhasználásával készült elemzés főbb megállapításai
Dohányzási szokások
• A naponta dohányzók aránya 2000 óta a férfiaknál csökkenő tendenciát mutat, míg a nőknél számottevő változás nem tapasztalható. 2009 óta 1%-kal nőtt a rendszeresen dohányzó nők aránya. 2012 első negyedévében végzett felmérés szerint a férfiak 32.3%, a nők 23.5%-a dohányzik naponta.
• Az elszívott cigaretták száma közel 8%-kal csökkent 2009 óta. A gyári és sodort cigaretták aránya jelentősen megváltozott: 2012-ben a sodort cigaretták száma majdnem a duplájára növekedett, elérte az elszívott cigaretták mennyiségének egyharmadát.
• A passzív dohányzás továbbra is jelentős probléma. 2012 első hónapjaiban a nemdohányzók 12%-a szívott be dohányfüstöt otthon, 7%-a volt kitéve dohányfüstnek a munkahelyén vagy a vendéglátóhelyeken zárt légtérben, 5%-uk a várótermekben is tapasztalta, hogy vannak, akik ott dohányoznak, ötödük (21%) pedig a közösségi közlekedés várakozó és megálló helyein is ki volt téve dohányfüstnek.
• A nemdohányzók közel kétharmada (61%) egyetért azzal, hogy a bárokban, kocsmákban tilos rágyújtani. Az éttermekre, munkahelyekre és közösségi közlekedési eszközökre vonatkozó tilalmat a nemdohányzók 80%-a támogatja, sőt a dohányosok fele is helyesli.
Dohányzás és egészségügyi ellátás, halálozás
• Dohányzással összefüggésbe hozható betegséggel fél millió beteget láttak el a magyar kórházakban 2010-ben. E betegek több mint harmada (36%; 180 ezer), a férfi betegek közel fele (46%), a nők több mint negyede a dohányzás miatt került kórházba.
• A járóbeteg-szakrendelésen regisztrált, dohányzással összefüggésbe hozható 3,6 millió eset közel 40%-ának ellátását (36%) a dohányzás miatti megbetegedés tette szükségessé. (A férfiaknál ez az arány 42%, a nőknél 30% volt.)
• 2010-ben 20 470 ember halt meg Magyarországon dohányzás következtében, ami az összes halálozás egyhatodát (16%) tette ki. Férfiak esetében az összes halálozás közel negyede (23%), nőknél a tizede (9%) volt a dohányzás következménye.
• Dohányzás következtében a Magyarországon várhatónál korábbi elhalálozás miatt elveszített életévek száma 340 ezer volt 2010-ben. Átlagosan a dohányzó férfiak legalább 16, a nők legalább 19 évvel rövidítették meg az életüket. A veszteség kétharmada a gazdasági szempontból legaktívabb életszakaszra, a 35 és 65 év közötti időszakra esett.
A dohányzás társadalmi költségei
• 2010-ben a dohányzással kapcsolatos állami bevételek meghaladták a 360 milliárd forintot. Ennek közel háromnegyedét a jövedéki adó, negyedét az ÁFA tette ki.
• A magyar lakosság dohányzása miatt fellépő közvetlen és közvetett kiadás 2010-ben több mint 441 milliárd forint volt.
• A magyarországi dohányzás miatt fellépő, egyéni és állami összes kiadás, illetve bevétel szaldója 80 milliárd forint veszteség volt 2010-ben - derül ki az Országos Egészségfejlesztési Intézet összeállításából.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 378,98 pontos, 0,44 százalékos csökkenéssel, 86 674,79 ponton zárt csütörtökön. 
