A PSZÁF honlapján ismertetett adatok szerint a negyedik negyedévben 112 286 darab, jelzáloggal terhelt lakóingatlan esetében állt fenn több mint 90 napos fizetési késedelem. Ezekből a 3 százalékos kvóta alapján 3990-et kényszerértékesíthetnének, de csak a kvóta 68 százalékát használták ki a bankok, így 2712 lakóingatlan jut erre a sorsra. Ebben szerepet játszhat az is, hogy a negyedik negyedévben a kvóta alapja 1,4 százalékkal - 1560 darabbal -, a kényszerértékesítésre kijelölhető ingatlanok száma pedig 1,6 százalékkal - 65 darabbal - csökkent.
A bankok már nem minden ingatlant adnak el, amire lehetőségük lenne
Az érintett pénzügyi intézmények az első időszakban jellemzően kihasználták a kvótarendszer adta lehetőségeket, és a teljes, vagy csaknem a teljes keretnek megfelelő számú ingatlant jelöltek ki. A 2012 harmadik negyedévére kijelölt ingatlanok esetében azonban – bár a kvóta alapja 6 százalékkal, a kijelölhető ingatlanok száma pedig 7 százalékkal nőtt az előző negyedévhez viszonyítva, a kényszerértékesítésre ténylegesen kijelölt ingatlanok száma 10 százalékkal csökkent. Ennek következtében a kvótakihasználtság 84 százalékról 71 százalékra esett vissza.
Vesztességes a kényszerértékesítés a bankoknak
A felügyelet korábbi értékelése szerint a harmadik negyedévi változás hátterében több bank tudatos, a behajtási stratégiát érintő döntése áll. Az elérhető értékesítési ár ugyanis rendkívül alacsony a kényszerértékesítések eddigi tapasztalatai szerint, így az ügyletek csak jelentős veszteséggel zárhatók. Emellett a folyamat hosszú és költséges, pozitív eredmény esetén sem jelent érdemi előnyt egyéb behajtási stratégiákkal, például az ügyféllel történő megállapodással szemben, amelyre az intézmények továbbra is elsődleges megoldásként tekintenek.
A kvóta miatt nem egyszerre kerülnek az ingatlanok a piacra
A kvóták rendszere szabályozza, hogy a 30 millió forintot meg nem haladó értékű ingatlanok közül a hitelezők negyedévenként és megyénként hány lakást adhatnak át a végrehajtóknak. A kvótát a kormány - a bankokkal egyeztetve - azért vezette be, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek egy időben piacra. A kvóta 2011-ben az utolsó negyedévben az érintett lakásállomány 2 százaléka volt, 2012-ben negyedévenként 3 százaléka, 2013-ban 4 százaléka, 2014-ben pedig 5 százaléka lesz. A követelésérvényesítés csak 2015 januárjától működik újból korlátozás nélkül.
Budapesten és Pest megyében van a legtöbb érintett ingatlan
A negyedik negyedévben a kvóta alapját képező 112 286 lakóingatlan közül a legtöbb Budapesten (13 623), illetve (Budapest nélkül) Pest megyében (16 488) található. A többi megye közül a legtöbb bedőlt hitelű ingatlan Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (8705), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (6643) és Hajdú-Bihar megyében (6173) van.
A legtöbb ingatlant Budapesten (350) és Pest megyében (411) jelölték ki kényszerértékesítésre, ahol összesen 1660, illetve 1964 ingatlan kerülhet kalapács alá, a legkevesebbet pedig Tolna (53), Vas (54), illetve Zala megyében (55).
A bankok is rosszul járnak az ingatlanok kényszerértékesítésével
A pénzintézetek a negyedik negyedévre 2712 hitelfedezetként szolgáló lakóingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre, 4,5 százalékkal - 127 darabbal - kevesebbet, mint a harmadik negyedévben, 2011. október 1-je óta pedig összesen 13 599-et - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) statisztikáiból.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
