A fiatal európai felnőttek közel fele még mindig a szüleivel él, és sok esetben nincs is lehetősége, hogy saját lakásba vagy albérletbe költözzön. Az önálló élet megkezdésének időpontja az elmúlt évtizedek során Magyarországon is jelentősen kitolódott – írja közleményében a Generali.
A „gyernőtt”-jelenség egész Európát érinti: az egyik legátfogóbb, 28 országra kiterjedő felmérés szerint a még mindig a szüleikkel élő 18 és 30 év közötti fiatalok aránya 2011-re 48 százalékra nőtt (36,7 millió ember).
Az, hogy a fiatal európai felnőttek közel fele él a szüleivel, a gazdasági válsággal párhuzamosan megnövekedett munkanélküliséggel, illetve az ehhez kapcsolható anyagi nehézségekkel is összefügg, de vannak, akik egyszerűen félnek önállósodni, feladni a kényelmet.
Gyermekjövő: hosszúra nyúlt gyerekkor helyett
Magyarországon is láthatóan kitolódott az önálló élet megkezdésének átlagéletkora: a KSH 2011-es népszámlálási adatai szerint a 20 és 39 év közöttiek közel harmada (31 százalék) lakik a szüleivel, az Eurostat információi alapján pedig a hazai fiatalok átlagosan 28,7 éves korukban hagyják el a szülői házat. Összehasonlításképpen ez jóval magasabb, mint a skandináv (20-22 év) és nyugat-európai országokban (24 év), viszont alacsonyabb, mint néhány kelet- és dél-európai országban (29-31 év).
A KSH adatai azt mutatják, hogy Európában a legkevesebb 20-39 éves Dániában él a szüleivel (7,6 százalék), míg a legtöbb Szlovákiában (50,5 százalék).
A TÁRKI elemzése szerint 2008 és 2012 között 56-ról 66 százalékra nőtt az otthon élő 18-34 évesek aránya Magyarországon. Ami a nemeket illeti, a magyar férfiak átlagosan 30, míg a nők 27 évesen repülnek ki: ebben az is közrejátszik, hogy a lányok általában fiatalabb korukban házasodnak.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
