Az elmúlt években számos panasz érkezett a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) olyan személyektől, akik küldeményt kaptak egy velük szerződéses jogviszonyban nem álló vállalkozástól. A küldeményekben számlák, vagy számlákra megtévesztően hasonlító dokumentumok voltak, amelyek alapján a címzett azt gondolhatta, hogy a számára már teljesített szolgáltatás ellenértékét kell megfizetnie. A feladók a levelekben elhelyezett igen nehezen olvasható mellékletekben adtak tájékoztatást arról, hogy a küldemény valójában szolgáltatásra vonatkozó ajánlat.
Megtévesztőek voltak az ajánlatok
A kiküldött ajánlatok alkalmasak voltak a megtévesztésre, mivel rendkívüli módon hasonlítottak egy számlára. Ezzel azt a látszatot keltették a címzettekben, hogy egy már korábban megkötött szerződés alapján kibocsátott számlát kaptak, így sok esetben gyanútlanul kiegyenlítették a számlát, azonban ezzel megrendelték a szolgáltatást.
A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a vállalkozások nem hívták fel megfelelő módon a figyelmet arra, hogy a megküldött dokumentumok célja valójában szerződéskötés kezdeményezése és azt sem tették egyértelművé, hogy a kiküldött számla valójában nem számla, hanem egy ajánlat, így az azon szereplő összeget nem kell kiegyenlíteni.
A legmagasabb büntetés másfél millió volt
A versenyhivatal a Telefonkönyv Magyarország Kft.-t máfél millió forint, a T&CS 2002 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t egymillió forint, az Üzleti Szaknévsor Reklám-szolgáltató Kft.-t egymillió forint és a Szakmai Névsor Szolgáltató Kft.-t 320 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte.
A bírságok megállapításakor a GVH súlyosító tényezőként értékelte többek között azt, hogy a jogsértést a vállalkozások hosszú időn keresztül folytatták, ezáltal a vállalkozások széles körét elérték a megtévesztő tájékoztatásaikkal. A vállalkozások figyelembe vehető
árbevételének mértéke az esetek többségében jogi akadályát képezte magasabb mértékű bírságok kiszabásának.
Ravasz trükkökkel csapták be a vállalkozásokat
A Telefonkönyv Kft., amely a legmagasabb bírságot kapta, olyan számlának tűnő dokumentumot küldött a vállalkozásoknak, mely mögött nem volt szerződéses jogviszony, és nem történt teljesítés. A számla valódiságának alátámasztását szolgálta a fizetési határidő és az azzal járó kötelezettségek feltüntetése is. Ezen kívül a Telefonkönyv Kft. által küldött levél első oldala megjelenésében nagymértékben hasonlított a Magyar Telekom Nyrt., illetve a vele szerződéses viszonyban álló MTT Magyar Telefonkönyvkiadó Kft. által kibocsátott számlákra.
A T&CS szolgáltatásnyújtásra vonatkozó üzleti ajánlatot küldött a vállalkozások számára. A levélben egy „Díjbekérő számla” elnevezésű dokumentum szerepelt, amely tartalmazta a kiegyenlítéshez szükséges valamennyi információt (számlaszám, számla kelte, fizetési határidő, teljesítés időpontja, fizetési mód, szolgáltatás megnevezése). A küldeményben szerepelt egy „előfizetői szerződés” is az ügyfél adataival és a megjelenítendő telefonszámával. Ehhez kapcsolódóan a levélben szerepelt egy felhívás arról, hogy a vállalkozás ellenőrizze az adatai helyességét. Arra, hogy a szerződés ajánlattételnek minősül és mindkét fél aláírása után válik jogilag elfogadott szerződésnek, csupán a dokumentum „Szolgáltatási feltételek” részében alig észrvehetően, apró betűkkel történt utalás.
Az Üzleti Szaknévsor Kft. a weboldalán történő megjelenítésre vonatkozóan szintén díjbekérő számlának tűnő ajánlatot küldött vállalkozásoknak. A Szakmai Névsor Szolgáltató Kft. pedig saját adatbázis szolgáltatására vonatkozó ajánlatát számlaként tüntetette fel.
Olcsón megúszták a trükköző cégek: az ilyen ajánlatokkal vigyázzon!
A Gazdasági Versenyhivatalhoz több cég ellen érkezett panasz, mert megtévesztő ajánlatokat küldtek ki cégeknek, azokat számlának álcázták. A versenyhivatal az utóbbi időben négy ilyen esetet vizsgált ki, és pénzbírságot vetett ki rájuk.
Az ügyvédi iroda nem készíthetett tanulmányokat. 
