Senki nem áll a görögök Brüsszel-ellenes szabadságharca mellé

Görögország kormánya az elmúlt hónapokban a gazdag hitelezők áldozatának szerepét játszotta. Ebben a küzdelemben főként kisebb európai baloldali pártok támogatását nyerte el – kivétel Spanyolország, ahol a Podemosz komoly tényező -, és szintén drukkol Cipraszéknak a francia populista Nemzeti Front. Ez utóbbi dörzsöli a markát és reméli, hogy a görög problémák a jelenlegi EU-s intézményrendszer megrendüléséhez vezethet.

Fotó: EPA/ALEXANDROS BELTES

Kevesebb figyelmet kapott ebben a Dávid-Góliát küzdelemben, hogy a Szirizát nemcsak a gazdag északi tagállamok, hanem a szegényebb, ex-kommunista keleti EU tagállamok sem támogatják politikailag. 

Amikor Varufakisz görög pénzügyminiszter egy korábbi tárgyalási fordulóban arról panaszkodott Brüsszelben, hogy a nyugdíjakat nem lehet tovább csökkenteni, akkor litván kollégája nyersen emlékeztette, hogy a litván nyugdíjasok sokkal kevesebből próbálnak megélni. Valóban, a legfrissebb Eurostat adatok szerint Litvánia havi 470 eurót költ átlagosan nyugdíjra, míg Görögország 830 eurót. 

Bulgáriának elege van a Szirizából

Ugyanez az adat Bulgária esetében 260 euró. Görögország az Eurostat adatai szerint nemzeti össztermékének 17,5 százalékát költi nyugdíj-kifizetésekre, többet, mint bármyelyik más EU tagállam. A bolgár átlagemeberek szemében a görögöknek még mindig aranyéletük van a tengerükkel, szigeteikkel és magas nyugdíjukkal. 

Bulgáriában azok a politikai formációk, amelyek éltették a Szirizát januári hatalomra kerülésekor, mára elhallgattak, vagy megpróbálják magukat elhatárolni a görög kísérlettől. Velizar Encsev országgyűlési képviselő, aki a Szirizát példának véve áprilisban Bolgár Tavasz néven új párt létrehozását jelentette be, most azt állítja, hogy Őt félreértették és soha sem kedvelte igazán a Szirizát.

A szélsőjobboldali bolgár Ataka párt is dicsérte Cipraszékat hatalomra kerülésükkor Brüsszel elleni álláspontjuk miatt. Mostanra a párt oda jutott, hogy nem támogatja a hitelezőkkel szembeni görög igényeket több kedvezmény kicsikarásában. 

Hol véthette el a lépést a Sziriza?

A múlt heti Európai Csúcs előtti sajtókonferencián Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök arról panaszkodott, hogy túl sok idő pazarlódik el annak megvitatására, hogy a görögök miképpen fogják kifizetni a számlájukat. Szerinte más országoknak is megvannak a saját problémái. „Mi is több pénzt akarunk adni fizetésekre és nyugdíjakra, de fönn kell tartanunk a pénzügyi fegyelmünket”, tette hozzá Boriszov. „Határozottan ellene vagyok a görögökkel kötendő további kompromisszumoknak és csúszásoknak”. 

Majd szárazan megjegyezte, hogy „nem fogjuk siettetni Bulgária csatlakozását az euróövezetbe, amíg az euróövezeti tagok nem fegyelmezik magukat. Ha most az euróövezetbe lennénk, akkor nekünk is pénzzel kellene segítenünk Athént. A szegény adna a gazdagabbnak, és ebben bizony nem látok logikát.”

Amikor tehát Németország ellenáll a Sziriza követeléseinek, akkor ebben az álláspontjában - kis hangsúlyeltolódásokkal - a többi EU-s tagállam kormánya is támogatja. S bár a Szirizának valószínűleg igaza van, amikor a népi legitimáció fontosságát hangsúlyozza, figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy minden európai kormánynak el kell számolni a saját választói előtt.

Káncz Csaba jegyzete