|
| Tillerson amerikai és Lavrov orosz külügyminiszter. Forrás: Wikimedia Commons |
Az amerikai külügyminisztérium tájékoztatása szerint még kedden folytatták le a telefonbeszélgetést Szergej Lavrovval, az azonban nem derült ki, hogy ki indította a beszélgetést. A beszélgetés kulcspontjai Észak-Korea, Ukrajna és Szíria voltak, a két külügyminiszter egyebek mellett egyetértett abban, hogy folytatni kell a munkát a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésének diplomáciai megoldása érdekében, emellett egyik fél sem fogadta el Észak-Koreát atomnagyhatalomként.
A politikusok szót ejtettek Szíriáról is, itt szintén a békés megoldás érdekében a genfi folyamat fontosságát emelték ki, ezzel összefüggésben pedig utaltak a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök által Vietnamban kiadott közös nyilatkozatra. Az amerikai diplomácia irányítója a Kelet-Ukrajnában tapasztalható, erősödő erőszak miatt ugyanakkor aggódva arra kérte az orosz felet, hogy az erőszak csökkentése érdekében küldje vissza képviselőit a közös ukrán-orosz koordinációs központba.
|
Közelednek a felek?Putyin nemrég fogolycseréről tárgyalt Ukrajnával, ez azóta rendben le is zajlott, egyben ez volt az eddigi legnagyobb csereakció. Az eredeti megállapodás alapján Kijevnek összesen 306 embert kellett volna átadnia a szakadároknak - közülük 99-et a luhanszkiaknak és 207-et a donyeckieknek -, cserébe a 74 szakadár területeken fogva tartottért. Az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint viszont Kijev 237 embert adott csak át a két szakadár területnek, azért mert 40-en a listán szereplők közül már korábban letöltötték büntetésüket és visszanyerték szabadságukat, 29-en pedig elutasították, hogy átadják őket. Kijev ugyanakkor nem hajlandó arra, hogy erőszakkal kényszerítsen bele valakit az átadásra. |
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
