Orbán Viktor: "a kormánynak van B-terve"

Az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek kötetlen brüsszeli találkozóján elhangzottakról beszámolva a miniszterelnök azt mondta: a görög voksolás eredménye "a Rubicon átlépésének veszélyét hozta magával".

A brüsszeli éjszaka

Kiterítette lapjait az EU-csúcson először felszólaló francia elnök, Francois Hollande több ponton is homlokegyenest mást gondol, mint Angela Merkel. Az éjszakába nyúló megbeszélésen a felek kiengedték a gőzt, és egyértelművé tették: stabilitás nélkül nem lehet növekedésösztönzésről beszélni. Még nem dőlt el semmi. Részletek >>>

Orbán Viktor válságmegelőző konzultációnak nevezte a találkozót, és hangsúlyozta, hogy azon döntések nem születtek, a határozatokat a június végi csúcsértekezleten hozzák majd meg. Orbán szerint a találkozón általános megítélés volt, hogy "egészen jól mentek a dolgok, amíg a görög választások be nem szakították az ajtót". Több hónapos munka eredményeképpen a miniszterelnökök működésbe hozták azt a gépezetet, amely garantálja az összes EU-tagország polgárai számára, hogy fegyelmezett, kiszámítható és tervezhető gazdálkodás történik a jövőben. A gépezet elemei között említette a tavalyi magyar EU-elnökség idején bevezetett, úgynevezett európai szemeszter keretében megerősített gazdaságpolitikai koordinációt, továbbá a költségvetési fegyelem és tervezés javításával járó, fokozott együttműködést.

Orbán Viktor emlékeztetett, hogy a tagállamok egy irányba mutató szerkezeti átalakításokat vállaltak, és minden országban megkezdték azoknak az intézkedéseknek a végigvitelét, amelyektől remélhető, hogy újabb pénzügyi válságok nem fogják megrázni az EU tagországait. Görögországról is úgy tűnt, hogy olyan állapotban lehet tartani, amelyben - bár adósságelengedés mellett, de - képes lehet teljesíteni nemzetközi kötelezettségeit - fejtette ki a miniszterelnök. A választás után azonban az a félelem költözött be az EU-ról gondolkodók fejébe, hogy egy euróövezeti országban anarchia, kormányozhatatlanság alakulhat ki, és csak a legrosszabb forgatókönyvek bontakozhatnak ki - tette hozzá. A miniszterelnök fogalmazása szerint a szerda esti munkavacsorán mindenki segítőkész és baráti hangon beszélt Görögországról, arra is törekedve, hogy az új voksolásra készülő választópolgárokhoz hiteles módon eljuttassák azt a gondolatot, hogy bár az ország sorsáról ők döntenek.

A kormányfő azt mondta: csak olyan hozzászólás hangzott el, amely szerint Görögországnak maradnia kell az euróövezetben. Hozzátették azonban, hogy ehhez a görög népre is szükség van. A miniszterelnök szerint a legfontosabb most a kommunizmus összeomlása után teljessé vált európai demokratikus intézményrendszer fenntartása és stabilizálása. Egy kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt is elmondta, a magyar kormánynak van elképzelése arra az esetre, ha az euróövezetben sikerül konszolidálni a ma zavarosnak tűnő helyzetet, de arra nézve is, mit kell csinálni, ha Görögország eurózónából való kilépésének - fogalmazása szerint rendkívül súlyos következményekkel járó, negatív - fejleménye bekövetkezne. "A kormánynak van B-terve" - mondta a miniszterelnök. Mint elmondta, van elképzelésük egyebek között arról, hogy az esetleg elakadó nemzetközi állampapír-piaci helyzetben is hogyan kell finanszírozni az országot, hogyan és mely pontokon kell hozzányúlni a költségvetéshez, hogyan kell a szokásosokon túl extra növekedést gerjesztő "motorokat" mozgásba hozni. Megismételte ugyanakkor, hogy ezzel együtt az uniós vezetők "mindannyian azon imádkoznak, hogy az A-terv valósuljon meg".