2010-ben új, minden korábbinál erősebb trend indult el, a mostanra mindenki által ismert, és személyes élményen, családi és baráti körben megtapasztalt elvándorlás. A külföldről hazautalt munkajövedelmek hat év alatt megháromszorozódtak, és most már 3 és fél milliárd eurót tesznek ki, mellyel szemben félmilliárd eurónyit utalnak ki a hazánkban dolgozó külföldiek. Ez utóbbi hat évvel ezelőtt kétszer annyi volt, ami arra utal, hogy kevesebb külföldi dolgozik nálunk most, mint 2010-ben.

Az egyenlege 3 milliárd euró, a GDP majdnem 3 százaléka, és a folyó fizetési mérlegünkre is komoly hatása van.

Mi az a folyó fizetési mérleg?A folyó fizetési mérleg az egyik legfontosabb, ún. egyensúlyi mutatónk, mivel azt méri, hogy egy ország a megtermelt jövedeleméből mennyit költ el. A június 30-val zárult évben a magyar folyó fizetési mérleg többlet 4,963 milliárd, tehát majdnem ötmilliárd euró volt, ennyivel költekeztünk erőnk alatt. Ez a GDP 4,5 százaléka volt, ami ennyit tkp. jelent, hogy 100 egység megtermelt jövedelméből az ország 95,5 egységet költött el, a többit megtakarította.

Az érintettek tehát külföldön dolgoznak és fogyasztanak, viszont jövedelmeik nem kis részét hazautalják. Enélkül az összeg nélkül is többletes lenne a folyómérleg, de azért nem ennyire: a GDP 4,5 százaléka helyett nem érné el a GDP 2 százalékát.

Túldimenzionálni a dolgot persze nem kell, de érdemes észben tartani, hogy a tartósan, vagy átmenetileg, vagy így is, úgy is külföldön dolgozó honfitársaink komoly tényezővé váltak - zárja a posztot Duro. A teljes posztot itt olvashatja >>