Trump és Orbán az energialobbik hálójában

Politikai vihart okozott Peruban, hogy az özönvízszerű esőzések a múlt héten 67 embert megöltek, 115 ezer házat megrongáltak és 100 hidat elmostak. Az ellenzék vezére szerint a kormánynak jobban fel kellett volna készülnie az egyre melegebb óceán felől érkező egyre hevesebb El Niño jelenségre. A szakértők azzal vádolják a perui hatóságokat, hogy a klímaváltozás egyre extrémebb jelenségeit nem vették elég komolyan.

A Trump-Mattis ellentét

Perutól északra, az Egyesült Államokban is téma volt a klímaváltozás a napokban. Bár Trump a washingtoni politikai osztály szapulásával került be a Fehér Házba, elnökké választása óta szinte kizárólag milliárdosok, lobbisták és tábornokok foglalhatják el kormányzatának kulcspozícióit. Múlt héten benyújtott első költségvetése a 2018-as évre 38 százalékkal vágná meg a környezetvédelmi hivatal (EPA) büdzséjét, miközben 54 milliárd dollárral növelné a hadikiadásokat – ez az emelés több, mint Oroszország éves hadikiadása. Megszorítások várhatóak a megújuló energiák kutatásával foglalkozó hivatalban is. A Trump-kormányzat nyomására az éghajlatváltozás megfékezésének, illetve a klímavédelmi erőfeszítések finanszírozásának ügye kimaradt a hétvégi G20 csúcstalálkozó zárónyilatkozatából.

Figyelemreméltó, hogy Trumppal ellentétben védelmi minisztere, James Mattis elismeri annak a klímaváltozás tényét, amely szerinte veszélyezteti az amerikai érdekeket külföldön és a Pentagon vagyontárgyait világszerte. Mattis már régóta azon dolgozik, hogy lecsökkentsék a fosszilis üzemanyagok használatát a fegyveres erőknél és a megújuló energiákat használják, ahol lehetséges. 2010-ben parancsnokként ő is aláírta azt a stratégiát, amely szerint az elkövetkező 25 évben a hadseregnek számolnia kell a klímaváltozással, mint biztonsági kihívással.

Egy az utunk!

Káncz Csaba

Trump elnök és Orbán miniszterelnök azonos úton jár, csak a hazai vezetőnek már 7 éves előnye van.  A Fehér Ház ura még csak a napokban lép arra az ösvényre, amelyen mi már végigmentünk ebben az évtizedben: a kormányzat napjainkra teljesen szétzilálta a klíma- és környezetvédelem intézményeit és ellehetetlenítette az alternatív energia-ipart.  Míg Trump az amerikai olajipari lobbi (ExxonMobil), addig Orbán az orosz nukleáris lobbi (Roszatom) ölébe ült bele.

Hazánkban a Kádár-rendszer alatt dekadens, imperialista csökevénynek tekintették a környezetvédelmet, a jelenlegi kormányzat pedig egyszerűen csak balos elhajlásnak. Európai léptékben is példátlan az elmúlt hét év intézményi dúlása: hazánkban már nincs környezetvédelmi minisztérium - a környezetügy a hungarikumokért felelős államtitkárság (!) egyik alosztálya lett -, a területi zöldhatóságokat fölszámolták, megszűnt az önálló zöldombudsmani hivatal, tavaly december óta pedig a környezet- és természetvédelmi hatósági munka szakmai irányításáért felelős országos főhatóság is a kormányzati adminisztráció részévé vált, szoros politikai felügyelettel.

Jogállam és zöldfelület

Mióta az Orbán-kormány több lépésben megváltoztatta a kiemelt beruházásokról szóló törvényt, a kormányzati érdekből megvalósuló beruházások esetében semmilyen jogi vagy intézményes garancia nem érvényesül a fővárosi zöldterületek védelme érdekében. Az elmúlt években a Kossuth térről több mint kétszáz fát vágtak ki. A József nádor tér összes fáját elpusztították egy magánberuházásban épülő parkológarázs kedvéért. A Dagály strand területéről eddig száz egészséges fát tüntettek el. Az Orczy parkban 140 fa esett áldozatul az eddigi ténykedésnek.

Nem léptek föl a hatóságok Mészáros Lőrinc épülő Gellért hegyi villájának kertjében - védett területen! - kivágott fák miatt sem. A magát polgárinak nevező kormányzat tervei a közeljövőre még ijesztőbbek: a Római part területén 1500, a Városligetben 700, az Orczy parkban további 130 fát terveznek kivágni.

Káncz Csaba jegyzete