4p

Mi jön az Orbán-korszak után?
Mit tud tenni a gazdasággal a Magyar-kormány?

Online Klasszis Klub élőben Pogátsa Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezze Ön is az ismert közgazdászt, szociológust!

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt! >>

Németország az elkövetkező 15 évben nettó 6 millió dolgozót fog veszteni, és az évszázad közepére az európai hatalmi egyensúly is radikálisan átalakulhat. Pedig már így is 10 millió külföldön született ember él Németországban és idén 400 ezer bevándorlóval számolnak. Hazánk eközben nem egy bevándorlók által preferált célország, több százezer honfitársunk is külföldre távozott, erősítve a kérdőjeleket a nyugdíjrendszer középtávú finanszírozhatóságával kapcsolatban.

A hamburgi székhelyű Világgazdasági Intézet (HWWI) legfrissebb jelentése szerint Németországban az ezer főre jutó születések száma a 2008-2013 közötti időszakban 8,2-re esett, amelynél még a rekord-gyorsasággal öregedő Japán is jobban teljesített a maga 8,4-es mutatószámával. A német adat valójában a legalacsonyabb a világon és ezzel párhuzamosan a munkaerő a 2020-as évek elejére már gyorsabban fog csökkenni, mint Japánban. Európa vezető gazdaságának hosszú távú vitalitását tekintve – beleértve a költségvetés fenntarthatóságát és a vállalatok innovációs dinamikáját – ezek a trendek több mint aggasztóak. Az elöregedő társadalmak ugyanis törvényszerűen és progresszívan veszítik el technológiai éllovas pozíciójukat.

Illegális bevándorlók az olasz parti őrség egyik mentőhajójában a dél-olaszországi Corigliano kikötőjében, miután kimentették őket a tengerből. (Kép forrása: MTI/EPA/Francesco Arena)

Az intézet figyelmeztet, hogy bár erőteljes a fiatal szakemberek beáramlása az országba, ezzel együtt a csökkenés markánsabb, mint bármelyik ipari ország esetében és Németország nem tudja fenntartani dinamikus szerepét egy erős munkaerőpiac nélkül.

Kiürül több kistérség a volt NDK területén

Maga a német kormány is a népesség markáns csökkenésével számol: a jelenlegi 81 millióról 67 millióra esik a lélekszám 2060-ra, különösen, ahogy több elnéptelenedő kelet-német tartományban begyorsul a negatív spirál és már a szolgáltató-ágazatok – boltok, rendelők, tömegközlekedés – is leépülnek. Több kisvárost érint ez már Szászországban, Brandenburgban és Pomerániában, ahol ezen, korábban elképzelhetetlennek tűnő folyamatokra már megindult a felkészülés.

Merkel kancellár év elején Davosban kijelentette, hogy országa az elkövetkező 15 évben nettó 6 millió dolgozót fog veszteni – lassanként csökkenve ebben az évtizedben, aztán szabadesésbe váltva a következőben. Németországban már így is 10 millió külföldön született ember él – az összlakosság 12 százaléka – és ebben az évben még plusz 400 ezer bevándorlóval számolnak.

Nagy-Britannia és Franciaország jobb helyzetben van ebben a tekinteten, átlagosan 12,5-es születésszámmal 2008 és 2013 között. A Nemzetközi Valutaalap minkét ország esetében azzal kalkulál, hogy az évszázad közepére – vagy akár már 2040-re – a teljes GDP-jük túlszárnyalja Németországét, teljesen átalakítva az európai hatalmi egyensúlyt.

Egy főre eső GDP.

A HWWI szerint a döntőnek tekintett 20-65 éves korosztály aránya a jelenlegi 61 százalékról 54 százalékra zuhan 2030-ra, megkérdőjelezve a nyugdíjrendszer fizetőképességét. Ezzel párhuzamosan a nők életelvárása 88 évre, míg a férfiaké 84 évre nőhet az évszázad közepére, további terheket okozva a társadalmi ellátó rendszereknek.

A német demográfiai krízis egyben magyarázatot ad arra, hogy Németország miért olyan eltökélt abban, hogy költségvetési többletet érjen el és leszorítsa az államadósságát, mielőtt egy Japán-típusú adósság-csapdába csúszna. A közkiadások visszafogása már érezhetően hat ki negatívan olyan infrastruktúrák állapotára, mint a csatorna-hálózat és a vasút.

Itthon nem kellenek a menekültek, de mi újság a bevándorlókkal?

Hazánkban 2014-ben 9,2 volt az élveszülések száma ezer főre vetítve, tehát nem sokkal rózsásabb a kép, mint Németországban. Ennek ellenére ma Magyarországon nincs átfogó koncepció a bevándorlók integrációjára. Az elmúlt évtizedekben a határon túli magyarok uralták a migráns politikát, a bevándorlók kérdését nem sikerült leválasztani a nemzeti-etnikai problémáról és a jelek szerint a közeljövőben sem lesz ez másként. Pedig Magyarország egyáltalán nem egy bevándorlók által preferált célország. Egy OECD-jelentés szerint 2011-ben a teljes népesség mindössze 2 százaléka, 209 ezer fő volt külföldi állampolgár, így az arányokat tekintve távol esünk a nyugati szintet elérő Ausztriától és Csehországtól (15 és 6 százalék), és közelebb állunk például Szlovákiához (1,1 százalék). Azóta ráadásul több százezer honfitársunk külföldre távozott, erősítve a kérdőjeleket a hazai nyugdíjrendszer középtávú finanszírozhatóságával kapcsolatban.

Káncz Csaba jegyzete

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Látványosan befolyásolta a gazdasági hangulatot az áprilisi választás
Privátbankár.hu | 2026. április 23. 13:45
Jelentősen nőtt, 27 havi csúcsára emelkedett a GKI Gazdaságkutató konjunktúra-indexe áprilisban. Az üzleti és a fogyasztói várakozások is javultak – mondta Petz Raymund vezető kutató a GKI csütörtöki online sajtótájékoztatóján.
Makro / Külgazdaság A krach előtt még gyorsan felpörgették az iráni háború által leginkább sújtott gazdaságot
Privátbankár.hu | 2026. április 23. 13:18
A várt visszaesés helyett jelentősen élénkült a brit gazdaság aktivitása áprilisban a csütörtökön ismertetett mérőszámok alapján. Elemzők szerint ugyanakkor valószínűleg rövid távú fellendülésről van szó, miután a vállalatok a beszerzésekkel igyekeztek megelőzni az iráni háború várható inflációs és ellátási hatásait.
Makro / Külgazdaság Az Európai Ügyészség nagyon várja Magyarország csatlakozását
Privátbankár.hu | 2026. április 23. 12:51
Már 22 állammal van tapasztalatuk.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktorék után alig maradt valami az államkasszában
Privátbankár.hu | 2026. április 23. 11:22
Titokzatos nagy lyuk tátong a büdzsében.
Makro / Külgazdaság Reagált az Erste arra, hogy Simor András szerint az MNB alelnöke megzsarolta az Erste vezérét
Privátbankár.hu | 2026. április 23. 09:51
Kiszámíthatóan működő Magyarországban bíznak.
Makro / Külgazdaság A tiszás kétharmad könnyedén elzárhatja a NER-es pénzcsapokat
Privátbankár.hu | 2026. április 23. 08:38
35 évre kiosztott koncessziókat vehet vissza a Tisza-kormány az Orbán-rezsim által kiválasztott cégektől.
Makro / Külgazdaság Nálunk kérdezhet is Pogátsa Zoltántól – ma délután a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2026. április 23. 07:27
A közgazdásszal, szociológussal a Soproni Egyetem docensével való beszélgetést fél 4-től a Klasszis Média YouTube-csatornáján és lapunk Facebook-oldalán közvetítjük.
Makro / Külgazdaság Simor András: az MNB alelnöke megzsarolta az Erste vezérét, ezért távoztam a bank bécsi felügyelőbizottságából
Privátbankár.hu | 2026. április 23. 07:02
A 2023 decemberében megtörtént esetről szerda este számolt be az MNB 2007-2013 közötti elnöke.
Makro / Külgazdaság Hazudnak az orosz gazdaság állapotáról – de az igazi baj az lehet, hogy ők sem tudják, mekkorát
Litván Dániel | 2026. április 23. 05:44
Sokkal rosszabb bőrben lehet az orosz gazdaság, mint a kifelé mutatott adatokból látszik. De mi van akkor, ha még az adatokat kozmetikázók sem ismerik a valóságot?
Makro / Külgazdaság Itt a bejelentés: csökken a minimálbér személyi jövedelemadója
Privátbankár.hu | 2026. április 22. 18:46
Kilenc százalék lesz a minimálbér után fizetendő személyi jövedelemadó – közölte a leendő gazdasági és energetikai miniszter szerdán a Facebookon.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG