A növekedési hitelprogramok és a gazdaságfejlesztésre szánt uniós források tovább élénkítik a gazdaságot - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Napi Gazdaságnak adott interjúban. Brüsszelnek szerinte nincsenek fenntartásai az új magyar uniós támogatási rendszer átalakításával kapcsolatban, de meg akarja ismerni annak metódusait. A korábbi programokat ugyanis át kell értékelni, mert a válság új szempontokat vetett fel. Így olyan iparágakat kell támogatni, amelyek alkalmasak arra, hogy a hazai és az uniós források segítségével nagyobb hozzáadott értéket állítsanak elő.
A tárcavezető beszélt arról is, hogy a cégvásárlások nem növelik az adósságot, a hiányt pedig növekedés nélkül nehéz csökkenteni. Az adósságszint évközi hullámzásából viszont nem kell messzemenő következtetéseket levonni.A tavalyi eredményekbe a mezőgazdaság teljesítménye is besegített, de olyan tudatos kormányzati döntések is támogatták a növekedést, mint a belső kereslet beindítása, a rezsicsökkentés és a béremelések.
Varga szerint a magyar gazdaság 2010 óta kiszámítható irányba halad, hiszen a ciklus elején megfogalmazták, hogy a stabilitás és a pénzügyi egyensúly megteremtése a legsürgetőbb feladat, majd a gazdasági növekedés beindítására koncentrálunk. Ennek eléréséhez munkahelyek kellenek, és olyan ipari aktivitás, ami magasabb hozzáadott értéket tud előállítani. Bizonyos kormányzati intézkedések, mint például a különadók is ezt a célt szolgálták, vagyis hogy enyhüljön az ország negatív kockázati megítélése, három százalék alatt legyen a hiány és csökkenő pályán az államadósság.
Az adósság csökkentése lassú folyamat, szerkezetét azonban lehet úgy befolyásolni, hogy mérsékeltebb legyen a devizakitettség, hogy egyre több belső finanszírozó jelenjen meg, és hosszabb legyen az átlagos futamidő. A jegybank partner ebben a munkában és az ÁKK idei - májusban módosított - finanszírozási terve is ezt a célt szolgálja. Sikerült megháromszorozni a lakosság kezében lévő állampapír-állományt, vagyis a lakosság finanszírozza a magyar államadósság mintegy 10 százalékát. Az elmúlt négy évben az államadósságon belül a devizaarányt is sikerült 50 százalékos szintről 42 százalék közelébe csökkenteni.
A tárcavezető szerint sokan nem rejtették véka alá a véleményüket, amikor a bankadót és a különadókat bevezették, ugyanakkor ma már mindenki profitál a költségvetés és a makrogazdaság egészségesebb helyzetéből. Varga példája szerint évekkel ezelőtt volt olyan időszak, amikor 1500 forintra csökkent az OTP-részvények árfolyama, és ezzel felvásárlási célponttá vált a bank, és ez nem a működése, hanem az országkockázat megugrása miatt történt. Szerinte a telekommunikációs szektorban, a banki és a kiskereskedelmi ágazatban is egyre többen megértették ezeknek az intézkedéseknek a lényegét. Azt ugyanakkor elismerte, hogy ehhez sokszor talán túl gyors változásokra volt szükség.
2013 óta a gazdaság szerkezete egyre egészségesebb. Az ágazatok döntő többsége növelni tudta teljesítményét. Az első negyedévi 3,5 százalékos GDP-emelkedéssel a magyar növekedés negyedéves alapon a leggyorsabb, éves alapon a harmadik az unió 28 tagországában.
A devizahitelesek kapcsán Varga elmondja, még mindig mintegy 480 ezer devizahiteles van, amelyből 120 ezren kilencven napon túli tartozást halmoztak fel. A belső kereslet szempontjából sem mindegy, hogy egy gazdaságpolitikai intézkedésnél, például a pedagógusbér-emelésnél, mennyit fordítanak fogyasztásra, és mekkora összeg megy a törlesztőrészletekre. Az árfolyamgát kudarcával kapcsolatban Varga arról beszélt, hogy az emberek bizalmatlanok és óvatosabbak lettek, miközben a bankoknak sem mindig volt érdekük, hogy az adósok tömegesen igénybe vehessék az árfolyamgátat. A rögzített és a tényleges árfolyam különbözete egy gyűjtőszámlán landol, az ebből keletkező veszteségek egyharmada pedig a bankokat terheli. Eddig több mint 28 milliárd forint kamattal kellett kevesebbet fizetniük azoknak, akik beléptek az árfolyamgátba.
Varga szerint újabb rezsicsökkentés is lehetséges, de hogy erről dönthessenek, hatástanulmányokat végeznek.
Együttes ülést tarthat ősszel a cseh és a magyar kormány. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
