Az európai képzési célú hitelkonstrukciókat elemezte tanulmányában a Cedefop, melynek fókuszában nyolc kiválasztott ország (Franciaország, Magyarország, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság) hitelezési rendszerének alapos vizsgálata állt.
A szakértők és stakeholderek megkérdezésén alapuló analízis öt szempont - hatékonyság, hatásfok, méltányosság, hatások és fenntarthatóság - alapján értékelte a különböző diákhitel rendszereket. Az extenzív, azaz az egyénekre és a vállalatokra is országos szinten jelentős hatást gyakorló hitelrendszerek közül az összes kritériumot figyelembe véve Magyarország, Finnország és a Diákhitel bevezetésében (1917) úttörő Svédország végzett az élen.
Van idő visszafizetni...
A vizsgált szempontok közül a hitel visszafizetésének végső határidejére vonatkozó szabályozás egyedülálló a magyar Diákhitel konstrukcióban. Míg Európa szerte a legszélesebb körben elterjedt visszafizetési periódus 10-20 év, addig Magyarországon 65 éves korig kitolódik a törlesztési határidő. A kutatásból kiderül, hogy Magyarországhoz hasonlóan Ausztriában és Hollandiában is a 24-35 éves korcsoportból kerül ki a Diákhitelt igénylők zöme, a többi nyugat-európai országban jellemzően fiatalabb korban kerülnek kapcsolatba a hallgatók az említett hitellel.
A felvett hitelösszegek is beszédesek: míg az egy főre jutó átlagos felvett hitelösszeg Magyarországon 2310 euró körül mozgott 2008/2009-ben, addig ez az összeg Angliában több mint a tízszerese, 13 614 euró volt.
Igen, az ukrán elnök látogatásáról is beszélt a magyar miniszterelnök. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
