Az ügy előzménye, hogy a házaspár 2005 májusában 11,45 millió forintnyi svájci frank alapú, 240 hónapos futamidejű jelzáloghitelt vett föl az OTP-től egy építkezéshez. A változó kamatozású hitel kezdeti ügyleti kamata 2,49 százalék volt, ennek mértékét a bank azonban többször is egyoldalúan megemelte. Ezt az adósok több alkalommal is kifogásolták, majd 2011. március 3-án a Szegedi Városi Bírósághoz keresetlevelet nyújtottak be, ebben a banktól az általuk jogosnak tartott és a ténylegesen kifizetett ügyleti kamat különbözetének, mintegy 1,3 millió forintnak a megfizetését kérték.
A felperes elismerte, hogy a hitelszerződés alapján a bank egyoldalúan megemelheti a kölcsön ügyleti kamatát és díjait, amennyiben megváltozik a bankközi hitelkamat, az állampapírok hozama, az árindex, a jegybanki alapkamat, növekednek a forrásköltségek, illetve a számlavezetés költségei vagy romlanak a lakossági hitelek kockázati tényezői.
A férfi szerint ezeket a feltételek azonban nem a hitelintézeti törvényben rögzített tételes és objektív módon határozták meg, a bank nem közölte, mikor, milyen körülmények esetén és milyen mértékben változtat az ügyleti kamaton, ezért erőfölényével visszaélve, tisztességtelenül járt el. Álláspontja szerint a svájci frank alapú hitelek esetében a svájci jegybank alapkamatának mértéke a meghatározó az ügyleti kamat szempontjából, mivel az adósok a többi feltételhez kapcsolódó kockázatot az árfolyamváltozáson keresztül fizetik meg.
Az OTP Bank a hitelszerződést 90 napon túli elmaradásra hivatkozva már a kereset beadását követően, 2011 májusában fölmondta, és a teljes követelést az OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt.-re engedményezte. Az adósok a hitel egyoldalú felmondását jogszerűtlennek tartják. Az OTP - amelynek képviselői a tárgyaláson nem jelentek meg - periratában az általa alaptalannak tartott követelés elutasítását kérte. A pénzintézet képviselői akkor többi között arra hivatkoztak, hogy a kölcsönt az OTP Jelzálogbank nyújtotta, az ügyletben az OTP Bank csupán teljesítési segédként, meghatalmazottként járt el. Gál Mariann bíró a tárgyaláson közölte, mivel a per tárgya tisztességtelen szerződési feltétel megállapítása, az ügyben a Szegedi Törvényszék az illetékes.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
