A devizahitel egy hibás termék, és ha a magyar jogrendszer arra jut, hogy ez egy hiteltermék, akkor a világon egyedülálló álláspontot foglal el - erről beszélt a hvg.hu tudósítása szerint pénteken a pénzügyi jogok biztosának konferenciáján a neves közgazdász, Róna Péter.
A devizahitel nem hitel
|
| Róna Péter |
Róna Péter szerint a hitelnél az emberek tudják, mennyi pénzt kell visszafizetniük, a devizahitelnél azonban ez nincsen így. A hitelfelvevő az árfolyamok változása miatt nem tudja, hogy mekkora terhet vállalt a teljes futamidőre, sőt a hitel törlesztése közben sem lehet biztos abban, hogy a következő törlesztőrészlet mennyi lesz. A neves közgazdász mindezt a Doubravszky György, pénzügyi biztos által szervezett mai konferenciáján mondta.
Hibás termék, de mi lehet a megoldás?
Szerinte a devizahitel attól a "kockázatközösségtől" is eltér, ami a hitelekre jellemző. A törlesztendő tőke, a kamat és az egyéb kötelezettségek előre meghatározottak kell legyenek. Ez a termék Róna szerint hibás, mert nincs előre meghatározva a tőke összege, és nincs előre meghatározva az egyéb kötelezettségek pontos összege. Ilyen feltételekkel sehol a világon nem minősül egy hitelszerződés szerződésnek.
Ez csak csipkelődés
Róma szerint megoldás lehet az az irány, amerre a Kúria indult el: nem feszegetik, hogy ezek a konstrukciók hitelnek számítanak-e, inkább a "tisztességtelen" részeket kell rendbe rakni. Ez azonban a valós problémát nem oldja meg, mert "az egész nemzetgazdaságot egy olyan hitelállomány terheli, amely nem hitel, nem élhető". További probléma, hogy "ezek a konstrukciók terhelik a bankok mérlegét". Magyarországon a devizahitel kockázata átszövi az egész pénzügyi rendszert - mondta a közgazdász.
Ez atombomba
Róna szerint ennél drasztikusabb megoldás lenne, ha érvénytelenítenék ezeket a szerződéseket, méghozzá azon jogi érvelés alapján, hogy a devizahitel-szerződések nem hitelszerződések. A közgazdász hozzátette, "ez atombomba lenne", beláthatatlan következményekkel járna.
Így kellene megoldani
Róna egy középutas megoldást javasolt: "a hitelszerződéseket szerződéseknek kell tekintenünk, de az a megoldás, hogy kigyomláljuk a szerződésből azokat a tételeket, ami miatt ez nem hitel. Ki kell venni a szerződésekből a devizaalapú tételeket, vagyis az egész devizahitelre vonatkozó számítási módszereket. Az adóst pedig a felvett összeg visszafizetésére kell kötelezni, kamatokkal és egyéb költségekkel". A közgazdász szerint a devizahiteleseknek a tőketartozás a jegybanki alapkamattal megemelt összegét kellene visszafizetniük, amihez hozzáadódhatnak még egyéb költségek (tulajdonképpen ez a devizahitelek forintosítását jelentené).
Csak mi nem láttuk, hogy mekkora baj lehet ebből
Róna szerint a magyar monetáris politikát a magas devizaadósság tette tönkre, ugyanis a magyar államadósság kétharmada devizaadósság (az államadósság-kezelő adatai szerint csak 40%-a).
Elveszett a gazdaság termelőképessége és a tőke ára közötti szerves kapcsolat, elveszett az árfolyampolitika lehetősége. Elveszett az állam, az igazságszolgáltatás, a bankok és a jogásztársadalom hitelessége, mert egy olyan problémával sújtották ezt a társadalmat, amelynek nem lett volna szabad megtörténnie. A másik három visegrádi ország illetékesei ennek a problémának a kialakulását leállították – mondta a hvg.hu beszámolója szerint Róna Péter.
A Richter viszont erősödik a pesti börzén. 
