Miért nem szólalt meg eddig Csányi Sándor?

Miért hallgat?

Az OTP-vezér eddig nem reagált személyesen a részvényeladásokra, Csányi Sándor - valószínűleg előre időzített ügyletek keretében - két nap alatt 10,6 milliárd forintnyi bankpapírtól szabadult meg, a bank hivatalos közlése szerint az agráriumban is jelentős érdekeltségekkel rendelkező bankvezér így teremtett likviditást az újabb beruházásaihoz (hatalmas vágóhidat épített például Mohácson).

További, real-time árfolyamok >>>

A Nol a bankvezérhez közeli forrásból úgy értesült, hogy Csányi Sándor eddig külföldön volt, ma éjjel érkezik haza Budapestre. Leghamarabb szerdán szólalhat meg a részvénycsomagok váratlan értékesítése ügyében - már ha megszólal egyáltalán.

Szerda a bankok és a devizahitelesek szempontjából is nagyon izgalmas lehet, a kormány ugyanis holnap tárgyalja az újabb mentőcsomagot. Egyre valószínűbb, hogy az árfolyamkülönbözet bizonyos részét fogják majd elengedni az adósoknak, arra hivatkozva, hogy előre nem látható események miatt az eredetileg fennálló körülmények alaposan megváltoztak: ez a válságban elszabaduló árfolyamot és az így jócskán megnövekedett törlesztőket jelenti.

Miért adta el Csánya a papírokat? Mindegy is

Az OTP árfolyama hatalmasat zuhant péntek óta, már közel 20 százalékot vesztett az értékéből. Hogy Csányi pontosan miért is szabadult meg a részvénycsomagjától, az tulajdonképpen nem is annyira érdekes, bár kétségtelenül izgalmas beszédtéma a befektetők között is. Önmagában már az is jelzésértékű, hogy az ország legbefolyásosabb bankára 10 milliárd forintot von ki a szektorból akkor, amikor a kormány újabb mentőcsomagot dob a devizahiteleseknek, amikor a kormányfő arról nyilatkozik, hogy a szektoradók - így a bankadó - még 10 évig fennmaradhatnak, és akkor, amikor az állam erőteljesen nyomul be a takarékszövetkezeti szektorba és 100 milliárdot pumpál azokba, hogy "saját" tőkeerős pénzintézete legyen. A Takarékbank még így sem veheti amúgy fel a régiós szinten is komoly hálózattal rendelkező OTP-vel, de az jól látszik: ma Magyarországon csak a kalandokat különösen szerető szerencsefiak szállnak be a bank üzletágba. Mint például az állam.