|
| MTI Fotó: Varga György |
Egyre kevesebben hisznek benne, hogy megélnek a nyugdíjukból - katasztrófa közeleg?
Negatív demográfiai változások miatt Magyarországon akár 1-2 évtizeden belül hárommillió olyan inaktív nyugdíjas korú – és krónikus betegségben szenvedő – ember lesz, akinek az ellátását az országnak valahogyan meg kell majd oldania – vonták a következtetést minisztériumi szakértők a hazai népesedésváltozás negatív folyamatából.
A CLB ennek kapcsán kérdezte ügyfelei egy részét a várható helyzetről. A nem reprezentatív gyors felmérés lesújtó eredménnyel zárult: a megkérdezett fiatalok lemondtak a nyugodt nyugdíjas évekről, már a 35-40 évesek is számolnak a kockázattal, hogy olyan minimális nyugdíjjáradékot kapnak majd – a korhatár kitolása miatt egyre idősebb korukban -, amiből szinte lehetetlen lesz megélni. A válaszadók nagy többsége reálisnak tartja az esélyét egy hazai nyugdíjkatasztrófának, amelyet a hivatalos előrejelzések szerint szakemberek is jeleztek.
Irigyeljük a nyugati időseket - pedig ők sem mind a nyugdíjból utazgatnak
A beszélgetések során kiderült, a fiatalok többsége irigyli az utazgató nyugati turistákat, akiknek – szerintük – futja a nyugdíjukból akár egész télre máshová költözni, s a hideg tél elmúltát valami kellemes mediterrán vagy nyári égöv alatti országban kivárni – ismertette az ügyfelekkel való beszélgetésből is levont friss tapasztalatokat Németh Péter. A CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a megkérdezettek többsége meglepődött az információn, miszerint a magyar átlagnyugdíj most 120 ezer forint, s például a sokat utazó, irigyelt angoloknak is mindössze 20 ezer forinttal több időskori járulékból, hetente 121 – vagyis havonta 484 – euróból kell megélniük.
A nemzetközi összehasonlításból az is kiderült, hogy egyetlen közeli országban sincsenek csillagászati nyugdíjjáradékok, bár tény, hogy például az osztrák és a holland kisnyugdíjasoknak 302 és 334 ezer forintnak megfelelő járadékot kell beosztaniuk, míg Olaszországban több millió nyugdíjas él a szegénységi szint alatt – hivatkozott nemzetközi összehasonlító adatokra a szakértő.
Németh szerint meglepő azonban az is, hogy a magyar fiatalok közül egyre többen tudják, az irigyelt külföldi nyugdíjasok nem az állami járadékból élnek gondtalanul, hanem abból, amit fiatal korukban valamilyen szervezett, biztonságos formában félretettek erre az élethelyzetre. Magyarországon azonban az öngondoskodási forma éppen csak éledezik, s elsősorban a középkorúak érdeklődnek iránta – szögezi le a szakértő.
Aki későn eszmél, eladja a házat, autót
Azoknak az idősebbeknek viszont, akik eddig nem tartalékoltak valamilyen formában a nyugdíjas éveikre, már nincs is idejük hosszas öngondoskodási programba fogni. Őket is kérdezte a CLB, s kiderült, legtöbben keserűen arra készülnek, hogy az évtizedek során megszerzett értékeiket – kényelmes ház, autó, nyaraló, stb. – el kell majd adniuk, kénytelenek lesznek feladni a megszokott kényelmet. Sokan abban is biztosak, hogy nyugdíjasként is dolgozniuk kell, ha nem akarnak kuporgatni, nélkülözni.
| Az állam erősíteni akarja a nyugdíjrendszer stabilitását, de fontos, hogy a rendszer más szereplői, a biztosítók és az önkéntes pénztárak is erős szereplők legyenek, növekedjen az őket övező bizalom - mondta a Privátbankár.hu egy korábbi konferenciáján az NGM pénzügyekért felelős államtitkára. Részletek >> Az aktuáriusi számítások borúsabb képet mutatnak a nyugdíjrendszer jövőjéről, mint a hivatalos kalkulációk – hangzott el ugyanezen a konferencián. Számításaik szerint 2026-ig biztosított az egyensúly a jelenlegi szabályok mellett. Ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távon is egyensúlyban maradjon, elégséges lenne, ha például három évente fél évvel, 67 évig emelkedne a nyugdíjkorhatár - részletek >> |
