Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő, a rezsicsökkentések végrehajtásáért felelős munkacsoport vezetője szerdán bejelentette, hogy a kormány a mérőórákkal kapcsolatos összes költség szolgáltatókra terheléséről döntött. A kormánypárti politikus közlése szerint az intézkedés minden típusú mérőórát érint, és a lehető leggyorsabban be kívánják vezetni.
| Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a közműalapdíjakról azt mondta, hogy ezek nem kis költséget jelentenek a családoknak, hiszen például a villamos energiánál ez évi 2-3 ezer forint, a gáznál 10-15 ezer, a távhőnél pedig 57-84 ezer forint. A mérőórák cseréjéről szólva megjegyezte, hogy a díjszabások itt is nagyon eltérőek, de akár 115 ezer forintba is kerülhet a csere. Részletek >>> |
Ez a kormány álláspontja szerint tulajdonjogi probléma, hiszen ha a mérőóra a szolgáltatóé, akkor "miért kell érte fizetnie a fogyasztónak" – fogalmazott Németh Szilárd.
Eddig is a szolgáltatók fizették
Boross Norbert, az Elmű-Émász csoport szóvivője azt mondta, a villamosenergia-szolgáltatásban a mérők felszereléséért, cseréjéért, hitelesítéséért, karbantartásáért jelenleg nem kell fizetni. Hozzátette, hogy a kormány döntését addig nem tudják kommentálni, amíg nem jelentek meg a rendeletek.
A hatályos jogszabályok értelmében az egyetemes gázszolgáltatás keretében a gázmérő az elosztó engedélyes tulajdonában van, így a mérő hitelesítési vizsgálata, illetve cseréje és az ezzel kapcsolatos költségek eddig is a szolgáltatót terhelték – mondta Száraz Gábor, a Tigáz Zrt. szóvivője.
A tervezett intézkedés érintheti ugyanakkor a víziközmű-társaságokat. Az MTI szerette volna megtudni a Fővárosi Vízművektől és a Tiszamenti Regionális Vízművektől, hogy a vízórákkal kapcsolatban milyen költségek mekkora összegben terhelik a fogyasztókat, de kérdésére egyelőre nem kapott választ.
A kormányszóvivői tájékoztatón Németh Szilárd elmondta: négy területen, egyebek mellett az alapdíj kérdésében további számítások elvégzéséről, információk beszerzéséről döntött a kormány.
Nem elég a működésre
Barta Judit, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: az alapdíj elvileg a hálózatok fenntartásának költségét fedezi, gyakorlatilag azonban az áram- és a gázszolgáltatás esetében már jelenleg sem elegendő a működési költségekre, így az energiadíj is tartalmaz olyan részt, amelyet a hálózatok fenntartására kell fordítani.
A szakember szerint ha az alapdíjat úgy csökkentik vagy szüntetik meg, hogy azt a szolgáltatók nem tudják más díjból kompenzálni, akkor az egyetemes szolgáltatásból - döntően a lakossági ellátásból - eredő veszteségeik tovább nőnek.
Hozzátette azt is: a távhőszolgáltatóknál az alapdíj ugyan fedezi, vagy nagyrészt fedezi a fenntartás költségeit, viszont ezek a társaságok döntően önkormányzati, illetve állami tulajdonban vannak, így az alapdíjkiesés okozta veszteség miatt közpénzből szorulnának kompenzációra.
Fejtörést jelent majd
Az alapdíjakból elsősorban a rendszer fenntartását, a karbantartást és a fejlesztést fedezik a szolgáltatók. "Ha az alapdíjak is áldozatul fognak esni a rezsiharcnak, akkor ez valószínűleg nagy fejtörést fog majd okozni az energiaszektorban működő cégeknek, főleg a külföldi tulajdonosoknak" – nyilatkozva kedden Márvány Zsolt, a CIB Bank elemzője a Gazdasági Rádió Reggeli Monitor című műsorában.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
