Az elmúlt évtizedekben a világot a számítások és a kommunikáció digitalizációjának területén bekövezett forradalmak rázták meg. Most a fizikai világ digitalizálása folyik, köszönhetően olyan új technológiáknak, amelyek az adatokat képesek kézzelfogható dolgokká alakítani, illetve azokat adatok formájában leképezni. A digitális gyártás lehetővé teszi, hogy az emberek testre szabott bútorokat készítsenek maguknak, vagy élő szerveket hozzanak létre sejtekből - a tudományos fantasztikumból ipari valóság lesz. Ez a zanzásított (és alaposan leegyszerűsített) lényege a Masachusetts Institute of Technology professzorának, Neil Gersenfeldnek a Foreign Affairsben megjelentetett cikkének, amely a magyar nemzetgazdasági minisztert is megihlette.
"Az Egyesült Államok kifejlesztett egy technológiát, amely az élő szervezet működésén alapul, és képes adatokból dolgokat, majd dolgokból adatokat előállítani. Már működnek a jövő kis gyárai az Egyesült Államok, Kenya, Afganisztán, Dél-Afrika, Norvégia, a Benelux-országok területén, ahol amerikai programokkal és alapanyagokból (speciális, tíz nanométer hosszú részecskék a kisebb tárgyak, centiméter hosszúak a nagyobbakra) készítenek gépeket, bútorokat, autókat, repülőket, hajókat, épületeket: bármit, bárhol, bármikor. A célpiac az egyéni fogyasztó, a ma használatos tárgyak zömét otthon állítjuk majd elő, a nagyobbakat a szomszédban" - írta friss cikkében Matolcsy György.
A miniszter által olvasott cikk a 3D-nyomtatásról, illetve az ennek továbbfejlesztésén alapuló technológiákról (a 3D-összeszerelésről, a digitális gyártásról), az iparág lehetséges fejlődési irányairól, a digitális gyártás lehetőségeiről és veszélyeiről szól, illetve felteszi a kérdést: milyen társadalmi hatásokkal járhat az, ha bárki bármit egyszerűen elkészíthet magának?
A vizionált technológia alapja, a 3D nyomtatás már otthoni környezetben is elérhető - még ha korántsem nevezhető olcsónak. Az alábbi videón működés közben is látható egy 3D nyomtató, illetve a segítségével elkészített eszköz:
Az így elkészített eszköz (illetve alkatrészei) egy 3D szkenner segítségével beolvasható - így lesz a "dologból adat" -, majd reprodukálható.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
