Miért imádjuk, ha sokkolnak minket?

Több mint 200 előadás és kerekasztal beszélgetés keretében a legjobb hazai és külföldi szakemberek rajzoltak átfogó képet a közösségi média, az online reklám, illetve a mobil- és smart technológia legfrissebb trendjeiről az Evolution & Mobile Hungary 2015 konferencián.

Csak a mobil

A legfrissebb mérések szerint hazánkban már több mint 60%-ban kizárólag okostelefonról lépünk be az oldalra, a Facebook reklámbevételeinek pedig közel 70%-a származik a mobilhirdetésekből. Több mint 2 millió hazai felhasználó minden nap facebookozik és átlagosan napi 14-20 alkalommal nézi meg, hogy mi zajlik a közösségi oldalon. Az aktivitást az is jól mutatja, hogy félmillió poszt és 20 ezer tweet születik naponta a magyar weben.

Reklámban verhetetlen az ILIÁ

A cégeknek a fiatal korosztály (18-34 év) a Facebook-on keresztül érhető el a leghatékonyabban, sokkal nagyobb arányban, mint például televíziós hirdetésekkel. De még milyen hirdetésekkel!

Sas István reklámpszichológus szerint főleg a társadalmi célú reklámokban alkalmazzák előszeretettel a sokkolást, és a sokkoló tartalmak vírusosan jól terjednek, illetve a félelemre játszó reklámok jobban bevésődnek az emlékezetbe. Ennek oka a „hulla örömének” nevezett pszichológiai jelenség (szenzoros disszonancia), mely miatt egyszerre taszítja és vonzza az embereket a sokkoló tartalom (az egyszerre fokozódó adrenalin- és dopamintermelésnek köszönhetően), ezért terjednek futótűzként például az Iszlám Állam terrorszervezet által készített lefejezős videók. Üzleti szempontból azonban nem feltétlenül jó a sokkolás, mert egy jó reklámnál nem az emlékezetbe vésődés számít, hanem a cselekvésre, attitűdre kifejtett hatás.

Szvetelszky Zsuzsa pletykakutató arról beszélt, hogy az információ, a hír terjedése biológiai életjelenség és a pleisztocén óta létezik. A negatív hír éppen a veszélyérzet evolúciós hatása miatt terjed ötször gyorsabban a pozitív hírnél. Az emberi természetbe genetikailag kódolva van, hogy a leginkább a hatalom, a szex, a pénz, a kompetenciák, a stílus és a deviancia iránt érdeklődünk, ezért is terjednek ezek a témák - a közösségi médiában is – a leggyorsabban.

Ha nem pletykálunk, csalunk és zenét hallgatunk

A Z generáció internetes keresési szokásaiból értékes következtetéseket lehet levonni a tizenévesek érdeklődési körére, életmódjára vonatkozóan. Statisztikák alapján a Google-on sorrendben a leggyakrabban zenével, szórakozással, tanulással, termékkel, videojátéktrükkök elsajátításával, sporttal kapcsolatos keresőszavakat használnak.

A YouTube-on a zenehallgatással, szórakozással, unaloműzéssel, videojáték trükkök és zeneszöveg elsajátításával, home videókkal, sporttal kapcsolatos kulcsszavak a legnépszerűbbek, a videómegosztó esetében a keresett kifejezést döntően előre tudják, ami arra utal, hogy ismerik és tudatosan használják az algoritmust. Ehhez képest a Facebook-on emberekre, csoportokra, eseményekre, helyekre, alkalmazásokra keresnek rá leginkább a fiatalok.