A kormány további rezsicsökkentési ötlettel állt elő: „a tűzifa és a szén árának csökkentésével enyhítené a háztartások terheit”. Mégpedig úgy, hogy a külföldi érdekeltségek „extraprofitja” csökkenjen. A Levegő Munkacsoport kétli, hogy ezeken a piacokon, ahol sokkal nyíltabb a verseny, mint az áram- vagy a távfűtési piacon, bárkinek is extraprofitja lenne, de ha mégis, annak itt sem a hatósági árcsökkentés az orvossága.
Azt írják: "Magyarországon nem mindenki számára világos az az alapvető közgazdasági összefüggés, miszerint az alacsonyabb ár magasabb kereslethez vezet. Amennyiben az elképzelés megvalósul, a jobb minőségű szénfajták árusítói minden bizonnyal kivonulnak a piacról, és szinte csak a legolcsóbb szénfajta, a lignit kerül a kályhákba".
Ez viszont a legrosszabb minőségű, legalacsonyabb fűtőértékű szénfajta, amiből többet kell elégetni, mint a fekete- vagy barnaszénből, hogy ugyanolyan meleg legyen. Több lesz a hamu és a salak is. A lignit nagyságrendekkel jobban füstöl, szennyezi a levegőt, mint az egyéb szenek. Különösen a rendkívül egészségkárosító részecskekibocsátás (PM10 és PM2,5) fog növekedni, a tüzelőberendezéseket, kéményeket pedig a felszabaduló kén-dioxid teszi tönkre. A Levegő Munkacsoport már javasolta, hogy – például a németországi gyakorlathoz hasonlóan – a kormány betiltsa a lignit égetését, azonban ez a mai napig nem történt meg.
A tűzifánál a magas víztartalom veszélyes. A nedves fa tökéletlenül ég, és füstgáza mérgező anyagok sorát tartalmazza. A Levegő Munkacsoport számos alkalommal sürgette a tűzifa megengedhető nedvességtartalmának meghatározását, azonban ez a javaslat is süket fülekre talált a kormánynál – annak ellenére, hogy így nem csak a légszennyezést, hanem a rezsit is csökkenteni lehetne, hiszen ma a kereskedők egy része sokszor beáztatja a tűzifát, mivel így többet nyom.
Tehát ha rövid távon anyagilag valamelyest könnyítene is a szegényeken a tűzifa és a szén, illetve a lignit árának csökkentése, a sok füst miatt nagyon sokan fizetnek majd érte az egészségükkel. Kutatási eredmények valószínűsítik, hogy hosszabb távon az emiatti egészségügyi kiadások, a betegségek és elhalálozások okozta keresetkiesés lényegesen nagyobb veszteséget jelent majd a társadalomnak, mint amennyit a fával és szénnel fűtő emberek megtakarítanak a rezsicsökkentés révén.
Az Európai Bizottság és a tagállamok a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló kohéziós alapból 34,6 milliárd eurót csoportosítottak át. 
