Ilyen még van Magyarországon? Falvak, ahol minden út porol

A mintegy 170 ezer kilométernyi önkormányzati tulajdonú közút 73,5 százaléka kiépítetlen, azaz burkolattal nem rendelkező földút ma Magyarországon, az utak aszfaltozásának finanszírozása jelenti az egyik legnagyobb nehézséget a kistelepülések önkormányzatainak – derül ki az OTP Lakástakaréknak a KSH 2011. évi adatai alapján készített elemzéséből.

A dél-alföldi régióban a legrosszabb a helyzet, itt 10 kilométer önkormányzati útból nyolcnak nincs burkolata, míg a közép-magyarországi régióban a legkisebb a kiépítetlen önkormányzati közutak aránya, bár itt is bőven 50 százalék felett van.

Olyan nincs, hogy mindenhol van

A megyék viszonylatában Komárom-Esztergom megye áll a legjobban, itt „csupán” 60,9 százalék a kiépítetlen utak aránya, míg Bács-Kiskun megyében az önkormányzati tulajdonú utak 83,5 százaléka vár arra, hogy végre leaszfaltozzák.

A megyeszékhelyeken a burkolt utak átlagos aránya 49,9 százalék. Budapesten a 4 ezer 9 száz kilométer önkormányzati út és köztér mindössze 13,3 százaléka kiépítetlen, a nagyvárosok közül Székesfehérváron (12,1 százalék) találni hasonló arányt, míg például Győrben (30,7) és Miskolcon (43,3) jóval magasabb a rendes burkolat nélküli utak aránya.

A legnagyobb úthálózattal rendelkező városban, Kecskeméten, 78,8 százalék a kiépítetlen úthálózat aránya a teljes úthálózaton belül. A kistelepüléseken ennél sokkal rosszabb a helyzet, közel 30 olyan falu van ma Magyarországon, ahol egyáltalán nincs aszfaltozott önkormányzati út, és 250 körül van azon kistelepülések száma, ahol a kiépítetlen utak aránya 95 százalékos, vagy annál magasabb. A lista „másik végén” 45 település található, ezeknél 5 százalék alatti a kiépítetlen utak aránya.

Sokszor a lakóknak is be kell szállniuk

„Ahogyan a statisztikák is mutatják, a rossz állapotú közutak jelentik manapság az egyik legégetőbb problémát az önkormányzatoknak, ezek ugyanis gátjai lehetnek a települések fejlődésének, a munkahelyteremtésnek, s egyben nehezítik a lakók életminőségének javulását. A szükséges beruházások megvalósítása, a finanszírozás előteremtése azonban nagyon sok esetben komoly kihívást jelent számukra, így egyre gyakrabban vonják be a lakosságot a költségviselésbe” – mondja Köntös Péter, az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese.

A cég tapasztalatai szerint ilyen esetekben egy ingatlanra átlagosan körülbelül 250 ezer forint terhet ró egy önkormányzati útépítés, de nagy eltérések lehetnek ebben az út hosszának, műszaki tartalmának, illetve a finanszírozásba bevont lakosok számának tükrében. A vezérigazgató-helyettes szerint előmozdíthatja az önkormányzati útfejlesztéseket az OTP új konstrukciója, amelyet helyi közutak építésére, finanszírozására vehetnek igénybe az önkormányzatok a lakosságra jutó finanszírozási rész biztosításához.