Egy friss felmérés szerint az egészségügyi rendszert igénybe vevő aktív korú, hálapénzt fizető magyar lakosok fejenként átlagosan havi 16 100 forintot, összesen pedig 21 milliárd forintot fizettek ki hálapénzként az elmúlt 12 hónapban. A teljes felnőtt lakosság hálapénz-kiadása az elmúlt egy évben mintegy 34 milliárd forintra tehető.
Az AXA Egészségpénztár megbízásából a GKI Gazdaságkutató készített felmérést a teljes lakosság és az egészségpénztári tagok körében.
Sokan úgy érzik, az orvosok elvárják tőlük a paraszolvenciát
Az egészségügyi magánkiadásokat és a hálapénz-fizetést felmérő kutatás szerint az elmúlt egy évben hálapénzt fizető aktív korúak 14 százaléka érezte úgy, hogy az egészségügyi személyzet elvárja tőle a hálapénzt. Minél idősebb a páciens, annál magasabb ez az arány. Ugyanakkor az életkor előre haladtával párhuzamosan emelkedik azok aránya, akiknek nincs pénzük paraszolvenciát fizetni, és csökken azoké, akik nem tudják, hogy mikor, kinek, mennyit kell adni.
A kórházi orvosok kapják a legtöbbet
|
| Kinek fizettünk hálapénzt? Forrás: GKI, IPSOS felmérés |
A betegek a legtöbbet a kórházi orvosoknak fizetik, alkalmanként átlagosan 15 000 forintot. Őket követik messze lemaradva a járóbeteg-ellátás szakorvosai és a háziorvosok. A legkevesebb hálapénzt a háziorvosi és a szakrendelői asszisztensek kapják, alkalmanként átlagosan 800-800 forintot – derül ki a kutatásából.
Az elmúlt 12 hónapban az aktív korú lakosság összesen mintegy 21 milliárd, míg a teljes felnőtt lakosság 34 milliárd forintot fizetett ki hálapénzként, amelynek 82 százalékát az orvosok, közülük is a felét a kórházi orvosok kapták
A hálapénz súlya azonban az egyes orvosi szakmákban igen eltérő: a röntgen- és labororvosoknál gyakorlatilag nincs paraszolvencia, míg a sebészek, szülész-nőgyógyászok esetében igen magas lehet az aránya.
Nem elvből nem adunk, hanem mert nincs miből
Azok közül, akik nem adnak hálapénzt, 54 százaléknak nincs rá pénze (ez 11 százalékpontos emelkedés egy év alatt), egyharmad elvből ellenzi a paraszolvencia intézményét, 11 százalék azok aránya, akik azért nem fizetnek hálapénzt, mert nem tudják, hogy kinek, mennyit kellene adni, s mindössze 2 százalék vélekedik úgy, hogy az orvosi béremeléseket követően erre már nincs is szükség.
A paraszolvencia elutasítottsága csökken, finanszírozási szerepe nő
A felmérés megállapította, hogy az elmúlt 4 év alatt a hálapénz szerepe az egészségügyi ellátórendszerben erősödött, elutasítottsága a lakosság körében gyengült: míg 2010-ben a válaszadók 27 százaléka teljes mértékben egyetértett azzal, hogy „az az orvos, aki elfogadja a hálapénzt, erkölcsileg elítélendő”, mára ez az arány 21 százalékra esett. Az elmúlt négy évben erősödött az a vélekedés is, miszerint hálapénzzel gyorsabban, és jobb ellátáshoz lehet jutni. Ezzel párhuzamosan az emberek fizetőképessége gyengült, így a kifizetett hálapénz összege reálértéken csökkent.
|
| Hálapénzzel kapcsolatos megállapítások 2010-ben és 2013-ban. -100: egyáltalán nem ért egyet; +100: teljes mértékben egyetért. Forrás: Forrás: AXA - GKI, IPSOS felmérés |
Számlás fizetéssel csökkenne a paraszolvencia
Váradi Péter, az AXA Egészségpénztár Igazgatótanácsának elnöke a kutatás megállapításait ismertetve kiemelte: az elmúlt három évben erőteljesen változott a felmérésben résztvevők hozzáállása a számlás egészségügyi magánkiadásokkal kapcsolatban. A válaszadók szerint, ha az orvosok számla ellenében nyújthatnának többletszolgáltatásokat, amit a betegek biztosítója/egészségpénztára fizetne ki, ez kiváltaná a hálapénz intézményét.
|
A hálapénzt nem lehet megszüntetni "A hálapénz megszüntethetetlen, de visszaszorítható. Nagyon sok a tévhit ezen a területen, aminek az az oka, hogy három, alapvetően különböző dolgot mosnak össze. Az egyik, az előre kikövetelt hálapénz, ami nem paraszolvencia, hanem bűncselekmény, nem kevés pénz megy ebbe az irányba. Van a másik véglet is, a kis értékű ajándék, a csokor virág, a doboz bonbon. Ez a világon mindenütt van, ezzel nem kell foglalkozni. És van a paraszolvencia, amit nem azért adnak az emberek, mert hálásak, hanem, mert nem jutnak hozzá mennyiségben vagy minőségben ahhoz a szolgáltatáshoz, amihez szeretnének." Nemrég Rácz Jenő korábbi egészségügyminiszter adott interjút a Privátbankárnak az egészségügy helyzetéről és kilátásairól - az interjút itt olvashatja >> |
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
