Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpia Mozgalom alapítója és vezetője (b), Schmitt Pál, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja (b3), Kovács Ágnes, a 2024-es olimpia megrendezésére vonatkozó budapesti pályázat sportolói bizottságának elnöke, olimpiai bajnok úszó (j3), Tarlós István főpolgármester (j2) és Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke (j) leleplezi a 2024-es olimpiára és paralimpiára kandidáló Budapest pályázati emblémáját a Gellért-hegyen rendezett ünnepélyes bemutatón 2016. április 14-én. MTI Fotó: Illyés Tibor

Szalay-Berzeviczy Attila elmondása szerint nem az olimpia megrendezése tehetett arról, hogy végül összeomlott a görög gazdaság, hanem az, hogy eleve nagyon sebezhetőek voltak. Ez egyébként Európa egészére igaz volt, ahogy ezt az amerikai ingatlanlufi 2007-es kipukkanása és a Lehmann Brothers Bankház 2008-as összeomlása után láthattuk. „Nem az olimpia miatt állt teljesen védtelenül Görögország, hanem azért,  mert akkor már 20 éve egy teljesen felelőtlen makrogazdasági politikát folytatott”, tette hozzá Szalay-Berzeviczy.

A szakember szerint amennyiben nem lett volna a 2004-es Olimpia, úgy a görög gazdaság már 2002-ben nagyon súlyos helyzetbe került volna, így azonban a „felkészülési sokk” pörgette a gazdaságot. Görögországban azonban a létesítmények tervezésénél már nem számolt a későbbi hasznosíthatósággal, a magyar pályázattal kapcsolatban azonban már 2005 óta zajlanak egyeztetések az egyes területek hasznosításáról, az azóta eltelt időben mindkét politikai oldal választása a Csepel-sziget északi részére és a Puskás Stadion környékére esett.