Benézték
A Bloomberg szerint jó esély van rá, hogy két évvel a kizárása után visszahívják a nyugati országok az oroszokat a népek barátságának kötelékébe, vége a kiközösítésnek. Nem volt sok értelme, nem érte el a célját, miközben az Iszlám Állammal és a menekültválsággal nyakig ülnek a slamasztikában, és nagyon is szükség van az orosz baráti jobbra.
Amerika tavaly előtt azt hitte, talán hidegháborús emlékeinek hatására, hogy Ukrajna a megmentendő leendő virágzó mintademokrácia, akit azok a fránya oroszok le akarnak tiporni, ezért harcolni kell ellenük, ők a főgonoszok. Európa csak ímmel-ámmal csatlakozott ehhez, egyrészt kissé realistábban ítélve meg Ukrajna helyzetét, másrészt részben a gázfüggőség, részben a földrajzi közelség miatt nem igazán akart összeakaszkodni a medvével.
Mégsem fekete és fehér
Aztán kezdett minden másként alakulni, mint ahogy Samu bácsi gondolta. Katonailag Ukrajna egy bukta lett, hisz Putyin jelezte, ha ott igazi mérkőzés lesz, ő beveti az atomfegyvert, úgyhogy jobb, ha távol maradnak az ő előszobájától. Az ukrán kormányerők sem vehették fel a versenyt az elszakadni vágyó orosz kisebbség mögött álló mackóval, így aztán kialakult a kvázi elszakadási status quo, amit Minszkben sikerült francia és német segítséggel fegyverszünetté alakítani.
Utóbbiak már kissé elégedetlenek Ukrajnával, mert képtelen a minszki megállapodást teljes mértékben betartani, és amúgy sem lett belőle az a nyugati mintaállam, amit két éve elképzeltek. Azt is látják, hogy az oroszok megálltak az oroszajkú területek támogatásánál, vagyis nem lett igaza azoknak, akik attól féltek, hogy az orosz gyarmatbirodalom újraépítése zajlana, Ukrajna lenyelésével.
Kisebb gondjuk is nagyobb
Na de az igazi gond még csak ezután következett. Kiderült, hogy nem Ukrajna az igazán bizonytalan térség, hanem az arab tavasz által diktátoraikat vesztett országok, ahol a különféle csoportok, leginkább a síiták és a szunniták egymásnak esnek. A főgonosz pedig az Iszlám Állam lett, elhíresült cselekményeivel, a fél világra kiterjesztett terrorral, és az általa elüldözött emberek millióinak menekültként való megjelenésével.
Ezek olyan súlyos gondok, hogy nem csak hogy békén kell ezek után hagyni az oroszokat, de egyenesen szükség van rájuk, nélkülük nem oldhatók meg. A német pénzügyminiszter és a francia gazdasági miniszter a napokban egyaránt az nyilatkozta, hogy össze kell fogni Oroszországgal a közel-keleti rendezés érdekében, és hogy szeretnék, ha a szankciók rövid időn belül feloldásra kerülnének.
Sürgetővé vált
A dolog most különösen aktuálissá vált, hisz pár nap múlva kezdődik a Szíriával kapcsolatos békekonferencia, ahol Oroszország az egyik legfontosabb résztvevő. Most már Szíria, az Iszlám Állam, a terrorizmus és a menekültkérdés a súlyos problémák, ehhez képest Ukrajna a béke szigete. Amerika kissé vonakodik, nehezebben ismeri be, hogy értelmetlenek a szankciók, de ez talán csak kárenyhítés, hogy kisebbnek látsszon a tévedés. Az európai partnerek már döntöttek, a szankciók napjai meg vannak számlálva.
Az Egyesült Királyság 2030-ig a GDP 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait. 
