Az egyenlőtlenségek fokozódása a fejlett gazdaságokban nem új jelenség, hanem egy már mintegy húsz éve tartó folyamat eredménye, s azt jelenti, hogy a gazdasági növekedés megindulásával nem fog mindenki egyenlő arányban részesedni annak előnyeiből.
Hogy mélyült el az egyenlőtlenség?
Az egyenlőtlenség a fejlett gazdaságokban egyrészt azért mélyülhetett el, mert bizonyos technológiai áttörések csökkentették a képzetlen munka jelentőségét a gyártási folyamatban és ezzel párhuzamosan felértékelték a magas képzettséget igénylő munkák szerepét. Másrészt azért, mert a világgazdaságban a gyártás súlypontja a feltörekvő régiók felé tolódott el, ami azonban az ottani bérszint emelkedése miatt esetenként már fordulni látszik.
Az IMF vizsgálatai szerint a társadalmon belüli szélsőséges egyenlőtlenség negatív hatással van a gazdasági növekedésre. A javak viszonylag egyenlő elosztása ezzel szemben szélesebb bázisra támaszkodó, a gazdasági növekedést ösztönző belső keresletet teremt. Az alacsony egyenlőtlenség emellett erősíti a fenntartható növekedés szempontjából lényeges szociális kohéziót is.
Mit lehet tenni?
Saját jól felfogott érdekükből tehát a vállalatoknak a jövőben nagyobb hangsúlyt kell helyezniük az olyan "profiton túli" szempontokra is, mint a társadalmi felelősségvállalás - áll a jelentésben. Az egyik ilyen eszköz lehet például az alkalmazottak bevonása a tulajdonosi körbe, ami amellett, hogy növeli a foglalkoztatottak jövedelmét, érdekközösséget és teremt a munkaadó és a munkavállaló között.
Ezt adatokkal is alá lehet támasztani: az olyan tőzsdén jegyzett brit vállalatok részvényárfolyama például, ahol az alkalmazottak tulajdoni aránya legalább 10 százalék, vagy annál nagyobb, 2003 óta évente átlagosan 7,7 százalékkal haladta meg az FTSE All Share indexet.
Nagy globális kihívást jelent a kínai gazdasági növekedési ütem lassulása is. A 12. Országos Népi Gyűlés tavaly minden gazdasági szektort felölelő széleskörű és mélyreható reformokat fogadott el. A 2014-es év kulcsfontosságú lesz a program sikerre vitelének szempontjából. A legfrissebb, kiábrándító külkereskedelmi és beruházási adatok azonban arra utalnak, hogy veszélyben lehet az előirányzott 7,5 százalékos GDP-növekedési ütem. A közel egy évtizede tartó hitelezési boom lehetséges következményei jelentős kockázatot jelentenek a bankok, az állami vállalatok és a helyi önkormányzatok szoros összefonódása miatt. További nem teljesítések és a pénzügyi piac hullámzása lassíthatják, sőt akár meg is akaszthatják a kínai reformfolyamatot.
Mekkora növekedés várható?
A PwC tanulmánya a tavalyi 2,5 százalék után 2014-re 3,1 százalékos, 2015-re 3,2 százalékos világgazdasági növekedési ütemet vetít előre. Az Egyesült Államok GDP-növekedése a tavalyi 1,9 százalék után az idén 3 és jövőre 3 százalék lehet. Kína GDP-növekedési ütemét a PwC az idén 7,5, jövőre pedig 7,2 százalékon várja a 2013-as 7,7 százalék után. Az euróövezetben a GDP a tavalyi 0,4 százalékos csökkenés után az idén 1 százalékkal, jövőre 1,3 százalékkal növekszik. A német GDP-növekedés a tavalyi 0,5 százalékról az idén 17 százalékra, jövőre pedig 1,9 százalékra emelkedik a PwC szerint. Oroszországban az idén 2 százalékos GDP-növekedést vár a PwC, jövőre pedig 2,9 százalékosat a tavalyi 1,6 százalék után.
Negyedéves alapon már csökkentek az árak. 
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
