Lengyelország nem engedheti meg, hogy a világ elforduljon Ukrajnától, ez Lengyelország számára a lenni, vagy nem lenni kérdése – jelentette ki pontosan egy éve Donald Tusk akkori lengyel kormányfő. Alekszander Kvaśnievszki köztársasági elnök akkor arra figyelmeztetett, hogy az eddig bejelentett és kilátásba helyezett oroszellenes szankciók nem fogják megállítani Putyint. Emlékeztetett arra, hogy „a II. Világháború előtt hasonló helyzet alakult ki, amikor a németek annektálták Csehszlovákiát, majd igényt formáltak Gdanskra. A nagyhatalmak akkor sem léptek időben, ami világháborúhoz vezetett. Ma ugyanazt a forgatókönyvet másolják az oroszok és a világ megint tehetetlen”.
Az ukrán válság kitörése óta a lengyel politikai osztály a hadsereg megerősítésének lázában ég. A varsói kormány kérésére már napokkal Janukovics bukása után Washington 12 F-16-os vadászgépet és 300 katonát küldött. Tavaly áprilisban a varsói kormány kérte NATO csapatok telepítését az országba, és 4.7 milliárd dollárért 48 F-16-os vadászgépet vásárolt. Tavaly év végén pedig lengyel hadsereg súlypontját a keleti határra helyezték át.
Teljes vállszélességgel Kijev mellett
A varsói kormány az ukrajnai fegyverszállítások mellett áll ki. A lengyel elnök külpolitikai tanácsadója, Roman Kuzniar két hete egyenesen megmondta a Welt am Sonntag című német lapnak, hogy minden formájú nyomásgyakorlás a Kreml irányába megengedett és a ’halált okozó védekező fegyverek’ szállítása mellett szállt síkra. A hadügyminiszter hasonló szellemben nyilatkozott február 9-én a Financial Times-nak.
A keményvonalas hadügyminiszter nem hisz az ukrán konfliktus békés rendezésében és meggyőződése szerint Moszkva meg akarja akadályozni Ukrajna közeledését Európához. A jelenlegi lengyel köztársasági elnök, Bronislav Komorovski már a Minszk II békemegállapodás napján kijelentette, hogy „egy tartós béke esélye még mindig messze van”. Varsói kormányhivatalnokok is azt hangsúlyozták február 12-én, hogy a konfliktus fellobbanásának esélye megmaradt Kelet-Ukrajnában.
Átfogó fejlesztés, tartalékosok behívása
A tavaly szeptemberi walesi NATO konferencián arról született döntés, hogy a lengyelországi Szczecin központtal létrehoznak egy új gyorsreagálású erőt, amelyet bárhol a világon kettő-öt nap alatt be lehet vetni. A három-öt ezer fős szárazföldi erő műveleteit légi, haditengerészeti és különleges feladatokra kiképzett egységek támogatják.
Bár a lengyelek 2008-ban befejezték a sorozást, Tomasz Sziemonjak hadügyminiszter 2016-ra már 38 ezer tartalékos behívását és gyakorlatoztatását tervezi, szemben az idei 12 ezerrel. A miniszter januárban azt is bejelentette, hogy minden civil, aki részt akar venni katonai kiképzésen és gyakorlatozáson, az március 1-től jelentkezhet a kerületi hadkiegészítő parancsnokságon.
Varsó a tavalyi év közepén átfogó programot indított a fegyveres erők fejlesztésére: a lengyel hadsereg 2013-2022 közötti időszakra kiírt modernizációs programja összesen 33,5 milliárd eurós költségvetéssel számol. Ennek keretében Lengyelország 250 millió dollár értékben negyven AGM-158 JASSM típusú, nagy hatótávolságú robotrepülőgépet vásárolt az Egyesült Államoktól. A szerződés megkötése alkalmából a lengyel hadügyminiszter kilátásba helyezte, Lengyelország több, a most vásároltnál is nagyobb hatótávolságú rakétát vásárolna amerikai partnereitől.
|
| A 250 millió dolláros megállapodás ceremóniája tavaly decemberben (AP Photo/Alik Keplicz) |
Ezen kívül hónapokon belül aláírják a szerződést irányított és nem irányított rakétákkal felfegyverzett drónok vásárlásáról vagy Izraellel, vagy az Egyesült Államokkal. A lengyel hadsereg jelenleg csak felderítésre alkalmas pilóta nélküli robotrepülőgépekkel rendelkezik, összesen 31-gyel. Most két, felfegyverzett típust vásárolnának. Az Egyesült Államok fegyveres drónokat eddig csak Nagy-Britanniának adott el (és a legújabb döntés szerint is csak egyedi döntéssel adhatók más országnak), így az, hogy készek Lengyelországnak is szállítani, a nagyfokú bizalom jele.
Káncz Csaba jegyzete
Megtorlást ígérnek az irániak. 
