Árokszállási Zoltán, az Erste Befektetési Zrt. makrogazdasági elemzője a Privátbankárnak elmondta, hogy a negyedik negyedévre 0,8 százalékos gazdasági növekedést valószínűsítettek. Az elemző a KSH adataihoz hozzáfűzte, hogy a mezőgazdaság és az ipari export mellett véleménye szerint a háztartások fogyasztása a várakozásokon felül járulhatott hozzá a növekedéshez. Hiszen a kiskereskedelmi forgalom októberben és novemberben már érdemben növekedett.
| Németországban 0,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék tavaly a negyedik negyedévben a német statisztikai hivatal szerdán publikált előzetes adatai szerint. |
Az elemző furcsának vélte, hogy az ipari export járult hozzá erőteljesen a növekedéshez, hiszen a negyedik negyedévben már inkább az ipari export csökkenését regisztráltak az előző negyedévhez képest. Az elemző hozzátette, hogy Németországban a negyedik negyedévben csökkent a bruttó hazai termék, amely arra enged következtetni, hogy nem elsősorban az ipari export hanem inkább a belső felhasználás volt az, ami a negyedik negyedében húzhatta a GDP-t Magyarországon. Az elemző kiemelte, hogy bővebb információt majd csak a részletes adatok megjelenése után lehet mondani.
A kilátásokkal kapcsolatban Árokszállási Zoltán elmondta, hogy már nem annyira optimisták, idén ugyanis jelentős kiigazítás fog bekövetkezni a költségvetésben, mind a kiadás csökkentés, mind a bevétel növelés területén. Ezek a kormányzati intézkedések érdemben csökkenthetik a háztartások rendelkezésére álló jövedelmeit, amely a fogyasztás csökkenésének irányába hat. Mindeközben a hitelkereslet, valamint a hitelkínálat szűkülése miatt a beruházások is csökkenhetnek. Az elemző összességében 0,5 százalékos gazdasági visszaesést valószínűsít.
A mezőgazdaság teljesítményével kapcsolatban elmondta, hogy az alacsony bázis miatt még a negyedik negyedévben is lehetett kedvező hatása, így a mezőgazdaság még a negyedik negyedévben is felfelé húzhatta az indexet. Az elemző kiemelte, hogy a kedvező mezőgazdaságra nem lehet alapozni a növekedést, hiszen erőteljesen időjárás függő, így a jövő évre is átlagos mezőgazdasági kibocsátással számolnak az elemzők.
Mégsem a vásárlás húzta fel a GDP-t?
Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója a Privátbankárnak elmondta, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy a negyedik negyedévben az ipari export jelentősen járult hozzá a GDP bővüléséhez. Hozzátette, hogy évek óta a magyar gazdaság legstabilabban növekvő pillére a feldolgozóipari export. A havonta megjelenő külkereskedelmi mérlegadatok és ipari termelési adatok is arra engednek következtetni, hogy - bár a részletes GDP adatokat még nem áll rendelkezésre - jó eséllyel a nettó export most is hozzájárult a növekedéshez.
A szakértő kiemelte, hogy az ipari export volumene függ a nyugat-európai felvevőpiacok keresletétől, illetve a hazai termelő kapacitások változásától. Miközben a felvevőpiacokon mostanra megállt a kereslet csökkenése, belföldön ellentmondásosak a kilátások az új autóipari termelőkapacitások belépésével és a Nokia bejelentett kapacitáscsökkentésével.
Horváth István ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy a belső fogyasztás várakozásokon felül teljesített volna a negyedik negyedévben. Véleménye szerint sem a háztartások helyzete (fogyasztói bizalom, munkaerőpiaci folyamatok), sem a hitelezési piaci folyamatok (a deviza hitel előtörlesztések rövid távon a fogyasztástól is elvonhattak forrásokat) nem indokolnák a lakossági fogyasztás erősödését. Ebben az összefüggésben a januári áfa emelés hozhatott valamennyi előrehozott vásárlás decemberben. A közösségi fogyasztás (államháztartás) is inkább a takarékosság irányába mozgott a negyedik negyedévben a hiánycél tartása érdekében.
A szakember prognózisa szerint idén a magyar gazdaság az első félévben várhatóan stagnálhat, amit a második félévre némi élénkülés követhet amennyiben ezt támogatják mind a nemzetközi folyamatok (adósságválság, reálgazdaság) és a belső folyamatok (javuló stabilitás és finanszírozás a tervezett EU/IMF megállapodás után).
A magyar külügy is megszólalt. 
