Az értékelés megállapítja, hogy Magyarország teljesíti az árstabilitásra, a hosszú távú kamatokra és a közpénzügyekre vonatkozó kritériumokat, nem teljesen felel azonban meg a törvényi előírásoknak és az árfolyam-kritériumnak - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium a Privátbankár.hu szerkesztőségével. A legutóbbi, 2012-es jelentés szerint Magyarország egyik konvergencia kritériumot sem teljesítette.
Az Európai Bizottság az Európai Központi Bankkal együtt azt vizsgálta, hogy az egységes valuta bevezetésére átmeneti derogációt kapott, jelenleg nyolc uniós tagállam hogyan halad a Maastrichti Szerződésben rögzített konvergencia kritériumok teljesítésével. A jelentés idén nyolc tagállamra terjed ki, ezek: Bulgária, Csehország, Horvátország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország.
Amiben jók vagyunk...
Magyarország megfelel az árstabilitásra vonatkozó kritériumoknak. Az elmúlt tizenkét hónap átlagában 1 százalék volt az átlagos magyar infláció, vagyis elmaradt a referenciaértéknek számító 1,7 százalékos árdrágulástól, és a következő hónapokban sem éri majd el az előrejelzések szerint a referenciaértéket.
A közpénzügyekre vonatkozó kritérium teljesítésével sincs gondja az országnak, miután már nem tartozik a túlzott hiány eljárás hatálya alá. A jelentés emlékeztet rá, hogy az államháztartás GDP arányos hiánya 2012-ben 2,1, 2013-ban pedig 2,2 százalék volt, ami a Bizottság tavaszi előrejelzésének értelmében 2014-ben 2,9 százalékos, a rákövetkező évben pedig 2,8 százalékos szintet érhet el.
Hazánk a hosszú távú kamatlábakra vonatkozó konvergencia kritériumnak is eleget tesz. Ez 2014 áprilisában 5,8 százalék volt, ami a 6,2 százalékos referenciaérték alatt van. A havi átlagos hosszú távú kamatráta a 2012 elején mért 9,5 százalékos csúcsról 2013 májusára 5 százalékra csökkent, majd egy átmeneti emelkedést követően 2014-ben újra csökkent.
Amit nem tudunk: jegybanktörvény és hullámzó forint
Két másik feltétel teljesítésével ugyanakkor jelenleg még adós Magyarország. Ezek közül az egyik az uniós szerződés által előírt törvényi keretek megléte. Ebből a szempontból a Bizottság megítélése szerint Magyarország elsősorban a jegybanktörvény uniós joggal való összhangba hozásával adós.
A második feltétel, amit hazánk nem teljesít, az árfolyam-stabilitásra vonatkozó kritérium.
Mint a jelentés aláhúzza, a forint-euró árfolyam az elmúlt években nagyon hullámzó volt. 2014 első hónapjaiban az euró árfolyama 300 forint fölötti szinteken állandósult, ami elsősorban az amerikai monetáris politika (a monetáris lazítás) alakulásával kapcsolatos várakozásokat, és az ukrajnai politikai válságot tükrözi - írja a minisztérium.
Mikor lesz ebből euró?
Nem a legnehezebben elérhető feltételek hiányoznak a repertoárból - a jegybanktörvény uniós joggal összhangba hozható jogtechnikai eszközökkel, ráadásul egy Brüsszel által is jóváhagyott jogszabály akár még a másik hiányzó feltétel, a stabilabb forint teljesítésében is segíthetne. Konkrét céldátum azonban továbbra sincs.
Magyarországnak nincs céldátuma az euróövezethez történő csatlakozásra - írja közleményében az NGM. A rendszeresen, főszabály szerint kétévente publikált konvergencia jelentések közül ez az első, amelyik megállapítja, hogy Magyarország teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges konvergencia- kritériumok többségét. A kormány a magyar gazdaság fejlettségi szintjének, versenyképességének további javulása nyomán fogja kitűzni az euróövezeti csatlakozás hazánk számára optimális időpontját.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
