Ez marad a devizahiteleseknek? A magáncsődről tárgyal a bankokkal a kormány

Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Portfolio.hu Hitelezés 2013 című konferenciáján elmondta: a magáncsőd bevezetésnek számos feltétele van, megfelelő felkészülési időszak kell egyebek között az intézményrendszer kialakításához. "Meglepődnék, ha idén lenne magáncsőd" - tette hozzá.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára februárban még úgy fogalmazott: a magáncsődre vonatkozó javaslatot tavasszal terjesztik be, hogy már a jövő évtől élni lehessen ezzel a lehetőséggel.

Mi a magáncsőd? A magáncsőd hasonló a vállalatoknál ismert csődvédelem intézményéhez, gyakorlatilag az anyagi felelősség időbeli korlátozását jelenti.Egy 2010-ben visszadobott törvényjavaslat úgy fogalmaz: a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő vagy fizetésképtelen természetes személyek adósságának szabályozott adósságrendezési eljárását, a hitelezőkkel való egyezségkötéssel történő rendezését jelenti.

A panelbeszélgetésen Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója azt emelte ki, hogy egy jó koncepcióval kialakítható olyan intézmény, amely egyaránt figyelembe veszi a jelzáloghitelezés intézményét és a lakhatáshoz való jogot. Meg lehet csinálni, hogy 4-5 év után az ügyfél rendezett körülmények között kapjon tiszta lapot az élettől, megszabadulva adósságától - tette hozzá.

Új mentőakcióra ne várjanak a devizahitelesek

Orbán Gábor a konferencián megerősítette Cséfalvay Zoltán államtitkár szerda reggeli kijelentését, amely szerint a kormány nem tervezi újabb eszközök bevezetését a devizahitelesek megsegítésére. Elképzelhető, hogy az árfolyamgátra való jelentkezés határidejét tovább hosszabbítják - tette hozzá.

Az államtitkár hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az árfolyamgát jelenlegi, 37 százalékos részvételi aránya tekintetében csak akkor lehetne a marginális hatáson túl komolyabb eredményre számítani, ha nagy tájékoztatási kampányt indítanak.

Tetőzik a bedőlt hitelek száma

Nagy Márton szerint a magyar bankrendszerben a nemteljesítő hitelek aránya "már tetőzött vagy legalábbis idén tetőzik". Hangsúlyozta, hogy az igazi kérdés nem az, hogy mekkora ez az arány, hanem, hogy miként változik időszakról időszakra, és, hogy a rossz hiteleknek mekkora részét fedezték a bankok értékvesztés leírásával.

A jegybanki szakember hangsúlyozta, hogy a - szervezet számításai szerint - 16-17 százalékon tetőző nemteljesítő hitelarány nincs nagy hatással a bankok likviditására. Ha akarnának, tudnának hitelezni - tette hozzá.

A hitelezés beindításával kapcsolatosan Orbán Gábor kiemelte, hogy "nincs egy nagy svung", amivel ezt meg lehetne oldani. Sok kis ötlet kell és ennek az lesz az eredője, hogy megfordul a piac - mondta.