Korábban a BruxInfo nevük elhallgatását kérő uniós forrásokra hivatkozva azt írta, hogy aggályos lehet a Matolcsy György jegybankelnök által bejelentett intézkedés. A portál később pontosította értesülését és jelezte: csak akkor lehet aggályos uniós jogi szempontból a külföldi pénzintézetek hozzáférésének korlátozása a majdani kéthetes jegybanki betéthez, ha olyan intézmények hozzáférését korlátozzák, amelyek betéteket gyűjtenek Magyarországon. Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott: "értékpapírt mind hazai, mind külföldi szereplők vásárolhatnak, ugyanakkor betétet a jegybanknál csak hazai partnerkörbe tartozó, azaz hazai aktivitást folytató hitelintézet helyezhet el".
A jegybank ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: utóbbi feltétel akkor teljesül, ha a pénzintézet, egyrészt részt vesz a hazai fizetési rendszerben (VIBER), másrészt, értékpapírszámlát vezet a Központi Elszámolóház és Értéktárnál (KELER), harmadrészt pedig tartalékköteles, és ennek megfelelően tartalékszámlát vezet a jegybanknál. Olyan pénzintézetek ezek, amelyek magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkeznek. Ez a partnerkörre vonatkozó korlátozás érvényes a jegybank más műveleteire is, mint amilyen az egynapos hitel, illetve betét, továbbá az egyéb swapműveletek, amelyekhez fedezet mellett férnek hozzá a pénzintézetek - mondta az MNB ügyvezető igazgatója.
Nagy Márton jelezte: a partnerkörbe jelenleg bankok, fióktelepek és néhány takarékszövetkezet tartozik most, "de azok nem, akiknek nincs Magyarországon valamilyen entitása". A jegybanki vezető utalt arra: a Matolcsy György nyilatkozatában jelzett változás az eszköz formájának kötvényből betétté változása révén valósul meg. "Ez olyan, mint az Európai Központi Bank esetében, ahol csak euróövezeti bankok helyezhetnek el betétet". Hangsúlyozta, hogy a betétté alakítás kérdésében "a döntés a monetáris tanács hatáskörébe tartozik". A testület döntését alapos vizsgálat után hozza majd meg.
Emlékeztetett: 2007 előtt is betét formájában működött a jegybank kéthetes eszköze, de azóta, miután az MNB kötvény formájában működteti fő monetáris politikai eszközét, azt mindenki megveheti, a legnagyobb hazai bankok, de például amerikai nagybankok is. A változás lehetséges következményeit mérlegelve Nagy Márton elmondta: az intézkedés - a jegybanki mérleg alapján - mintegy 400 milliárd forintnyi jegybanki kötvényt érint, hiszen ennyi van jelenleg külföldi kézben.
Mi változik és ki hogyan reagál majd?
Az érintett külföldi tulajdonosok háromféleképpen reagálhatnak a változásra - mondta az ügyvezető igazgató. Egyrészt, a forintjukat nem a kéthetes jegybanki eszközben tartják majd, hanem vesznek helyette diszkont kincstárjegyet, ami "jó, mert a forró pénz hosszabb lejáratba kerül, mint a kéthetes eszköz". Másrészt, odaadhatják más bankoknak, hogy az helyezze el valahol a pénzt, így adott esetben a jegybanknál is. De ezt vélhetően nem fogják csinálni - mondta-, mert nagyon drága lesz nekik, hiszen így a külföldi bank kitettsége nem a jegybank felé lesz, hanem a hazai bankkal szemben, ami kockázati szempontból sokkal rosszabb.
Harmadrészt pedig, fölszámolhatják magyarországi portfoliójukat és kivonhatják a pénzüket Magyarországról, de a viszonylag kis állomány miatt ez nem lesz nagy hatással a magyar pénzpiacokra. Nagy Márton úgy véli, a három lehetőség valamilyen egyvelege valósulhat meg. A jegybank ügyvezető igazgatója jelezte: az intézkedésnek várhatóan nem lesz hatása a kéthetes jegybanki kötvény-, illetve a majdani betétállományra. Amennyiben diszkont kincstárjegyre váltanák forintjukat, akkor azt feltehetőleg a hazai bankoktól vennék meg. De a hazai bankok az így szerzett forintot a - majdani - kéthetes betétbe forgatnák vissza.
Ha a kivett pénzt a hazai bankoknál helyeznék el betétként, akkor ugyanúgy, a jegybanki kéthetes betétben kötne ki ez az összeg. Harmadrészt pedig, a magyarországi pozíció felszámolása esetén a külföldi bankok a hazai bankoktól vennének devizát, de ennek a devizának az ellenértékét, a forintot a hazai bankok ugyanúgy a jegybanknál helyeznék el.
Ösztönöznie kell a kormánynak a bérlakásépítést. 
