Az árfolyamgát új rendszere előnyösebb, mint a végtörlesztés

Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség alelnöke kifejtette, hogy egyebek mellett a forint év eleji jelentős árfolyammozgása és az állampapírok hozamainak növekedése azzal járt, hogy a forintkamatok egyre magasabb szintre jutottak, emiatt a forinthitelből való végtörlesztés napjainkra hátrányosabb lehet a devizakölcsönt felvevőknek, mintha a devizahitelekben "maradnának", és megvárnák az árfolyamgát áprilistól belépő új rendszerét. Az új típusú árfolyamgát alá történő bejelentkezés illetve szerződéskötés lehetősége 2012 év végéig biztosított a devizaadósok számára.

A kamat- és árfolyammozgások miatt jobb lehetőséget nyújt az árfolyamgát

Az alelnök véleménye szerint a lakosság számára alapvetően fontos, hogy eladósodásában kiszámítható terhekkel, törlesztésekkel tudjon számolni, a törlesztő részletek hosszú távon is kalkulálhatóak legyenek. A közelmúlt kamat- és árfolyammozgásának következtében ma már egyértelműen látszik, hogy a végtörlesztésnél jobb megoldás az új típusú árfolyamgát.

Gyuris Dániel kiemelte, hogy az árfolyamgát második rendszeréről szóló jogszabály szerint - annak parlamenti elfogadása esetén - az árfolyamgát segítségével 5 évre rögzítik a devizatörlesztő árfolyamokat. A rögzített - a törlesztési - és a piaci árfolyam közötti különbség egy gyűjtőszámlára kerül. A meg nem fizetett összeg mintegy kétharmadát az állam és a magyar bankszektor magára vállalja.

Gyuris Dániel példaként említette, hogy a devizahitelesek kölcsöneinek átlagértéke 7 millió forint körül van húsz éves futamidővel. Ha például a svájci frank alapú kölcsönt 4 éve vette fel az ügyfél, azaz még 16 éve van hátra a törlesztésből, megéri bejelentkezni az árfolyamgát új rendszerébe. A bankszövetség számításai szerint most ennek a hitelnek a havi törlesztőrészlete 72 ezer forint körül alakul.

Az emelkedő kamatok miatt nő a forinthitelek törlesztőrészlete

Az alelnök kiemelte, hogy amennyiben az adós a tartozását végtörlesztéssel rendezi, mégpedig teljes mértékben forint hitelből, akkor ennek a mai kamatszintet figyelembe véve a havi terhe 77 ezer forintra emelkedne, kivetítve a hitel teljes időtartamára. Míg ha marad az ügyfél a devizahitelnél saját döntése alapján, vagy más ok miatt és bejelentkezik az áprilistól érvényes árfolyamgát rendszere alá, a havi törlesztőrészlet a következő 5 évre 52 ezer forintra csökken.

Az alelnök rámutatott arra, hogy ez a fajta közös tehervállalás, azaz, hogy a kormány és a Magyar Bankszövetség tagbankjai bizonyos törlesztőterheket átvállalnak a lakosságtól, egyedülálló egész Közép-Kelet-Európában.

Áprilistól jelentkezhetnek azok, akik az árfolyamgát új rendszerét vennék igénybe

Gyuris Dániel ismertette: a jelentős fennakadás nélkül törlesztő, 90 napon túli fizetési késedelembe nem csúszott, lakóingatlan fedezetű, deviza jelzáloghitellel rendelkező adósok a bankjuknál áprilistól jelentkezhetnek majd, és fix árfolyamon törleszthetik tovább hitelüket. Ez 180 forinton rögzített svájci frank, 250 forintos euró és 2,5 forintos japán jen árfolyamot jelent.

Az elképzelések alapján a rendelkezések kitérnek majd arra az esetre is, ha esetleg 270 forint fölé emelkedne a svájci frank, 340 forint fölé menne az euró, vagy 3,3 forint fölé ugrana a japán jen árfolyama. Ebben az esetben az árfolyamkockázatot teljes egészében a kormány viseli majd.