A Lufthansa mintegy 3800 szerdai, csütörtöki és pénteki járatát nem indítja el, ez 425 ezer utast érint. A sztrájk a Lufthansa, a Lufthansa Cargo és a Germanwings légitársaság járatait érinti, a csoport többi cégét (Swiss, Austrian Airlines, Brussels Airlines, Eurowings, Lufthansa CityLine, Air Dolomit) nem. A Germanwings diszkont légitársaság tájékoztatása szerint 1132 járatukból mintegy 600 száll majd fel.
52 budapesti járat nem indul
Budapesti járatai közül a Lufthansa 52-t törölt a szerdától péntekig tartó időszakban: az összes szerdai, csütörtöki, pénteki frankfurti és düsseldorfi járatot, a müncheniek közül a szerda estit, a csütörtök reggelit és kora délutánit, a péntek reggelit és a késő délutánit, valamint a szombat reggelit. A Germanwings szerdai gépei közül a délelőtti stuttgarti és a hamburgi megérkezik majd Budapestre, a kölni és az esti stuttgarti viszont nem indul el.
A légitársaság becslései szerint az 5400 pilóta részvételével zajló háromnapos sztrájk több tízmillió eurójába kerülhet a cégnek.
Legutóbb 2010-ben volt a Lufthansánál pilótasztrájk, akkor az 5400 pilótát képviselő szakszervezet (VC) négynapos munkabeszüntetést hirdetett meg, de az első nap után leállította az akciót.
Miért sztrájkolnak?
A VC szakszervezet azért hirdetett sztrájkot, mert konfliktusba került a munkaadóval a fizetések és a korkedvezményes nyugdíjazás feltételeivel. A Lufthansa SCORE nevű reorganizációs programja közepén tart, ennek lényege, hogy az üzemi eredményt a 2011-eshez képest 1,5 százalékkal emeljék, főként a hatékonyság növelésével. Ennek része a fizetésekről való megállapodás is; a földi kiszolgáló személyzettel, a légiutas-kísérőkkel már megállapodtak, de a pilótákkal még nem.
Az Európai Bíróság döntése értelmében a nyugdíjkorhatár 65 év, a légitársaság pedig felmondta a korábbi, korkedvezményes nyugdíjba vonulásra vonatkozó megállapodást. A szakszervezet azonban úgy látja, hogy pilóták munkája nagyon stresszes, ezért továbbra is biztosítani kellene a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
