Idén márciusban 8124 tranzakció volt, ami 21 százalékkal erősebb a tavaly márciusi adatnál és az első negyedéves, eddig összesen közel 21 ezres darabszám is 12 százalékos növekedést jelent 2013. év azonos időszakához viszonyítva. Ez a trend ugyan túlmutat a szezonalitáson, de az összehasonlítást torzíthatja, hogy tavaly márciusban még nehezítette a kemény időjárás az értékesítési folyamatokat, és több tranzakció a későbbi hónapokra csúszott. Bár a Keresleti Index egy százalékpontot esett az előző hónaphoz viszonyítva, a 86 pontos érték így is az elmúlt két év második legerősebb keresletét mutatja a februárt követően.
Mi történt az árakkal?
Ami a lakások árszintjét illeti, másfél éve lényegében 81 százalékponton stagnál az Országos Lakásindex. Az idei első negyedév mozdulatlansága azért is meglepő adat, mert a 2014-es piaci forgalom kiemelkedő, és a kereslet is kiugró értékeket mutat. A piac élénkülésének elvi velejárója az áremelkedés, de a típusbeli árindexek ellentétesen mozdultak ki, így ezek összhatása további stagnálást eredményezett.
Jól mutatják a típusok árindexeinek ellentétes irányát a Duna House összevont Országos Panel- és Téglalakás Indexei. A panelek ára 2 százalékpontot felfelé-, a téglalakások ára épp ugyanennyit lefelé mozdult. Ez utóbbi most 82 ponton áll, ami csupán egy ponttal több, mint fél éve mért mindenkori minimum. A panelek felfelé mozdulásában szerepet játszhat, hogy az élénk keresletre ez a típus gyorsabban képes reagálni, miután az áraik (a típuslakások miatt) jobban összehasonlíthatóak mint a téglaépítésűeknél.
Ahol megmozdultak az árak
A vidéki árindexek már némileg árnyalják a képet. A keleti országrészben a panelek ára már másfél éve lassan emelkedik, s mostanra a 83 pontos értékével visszatért a 2010-2012 közötti szintre. Ugyanitt a téglalakások ára már négy éve lényegében stagnál.
Nyugaton a panelek ára csak 1 pontot emelkedett, viszont a téglalakás ára elérte történeti mélypontját és 76 pontra esett. A fővárosi panelek ára 3 százalékpontot emelkedett, ezzel 80-on áll, ami az elmúlt 3 év stagnálásának átlaga körüli érték. Ugyanez a helyzet a téglalakásoknál is, ahol ugyan 2 pontos eséssel 90 százalékpontra esett az árindex, de ez sem mutat trendet, hanem szintén az elmúlt 3 év statikus szintjének felel meg.
Hol, mennyi egy négyzetméter?
|
| Panel lakás adatok |
Az idei első negyedév összesített eladási adatai alapján a legalacsonyabb négyzetméteráron Észak-Magyarországon vásárolták a panellakásokat. Itt éppen hogy 100 ezer forint fölött kelt el egy négyzetméter. A megvásárolt lakások zömét miskolci és kazincbarcikai panelek tették ki. Nyugat-Magyarországon már 135 ezer-, Közép-magyarországon (beleértve a fővárost is) 160 ezer forint volt egy négyzetméter vételára. Budapesten Dél-Buda lett a legdrágább, itt 214 ezret fizettek négyzetméterenként, a legolcsóbb pedig a VIII. kerület, ahol pedig 145-öt.
Az észak-magyarországi régió a tégla lakások tekintetében is sereghajtó lett, sőt talán még súlyosabb a helyzet, mint a paneleknél, ugyanis az egyébként drágábbnak számító téglalakások ára pontosan ugyanazt a 101 ezer forintos átlagot mutatja.
|
| Tégla lakás adatok |
A nyugati régiókban ennél jóval magasabb áron keltek el a téglalakások, nagyjából 180 ezer forint/m2 áron, de az alföldi megyékben is 165 ezer egy átlagos négyzetméter. A közép-magyarországi területen közel 230 ezer forint volt az eladási átlag, ezen belül Észak-Buda a legdrágább, ahol négyzetméterenként 321 ezer forintért keltek el a lakások. A főváros legolcsóbb területe a tégla lakások tekintetében Dél-Pest volt, itt az átlagos négyzetméter ár 215 ezer forint volt.
Az idei első negyedévben továbbra is gyenge volt az újépítésű lakások forgalma. A legmagasabb arányban ezt a típust a Dél-Alföldön vásárolták 4 százalékban, a többi régióban pedig csak ez alatt. A minőségi skála másik végét, vagyis a felújítandó lakásokat Nyugat-Dunántúlon vették a legnagyobb arányban 9 százalékkal.
Áll az alku?
A téglalakások észak-magyarországi alacsony átlagárára magyarázat lehet a magas árcsökkentés is. Itt 8 százalékkal kellett engedni az eredeti elképzelésekből, hogy a vevők érdeklődését egyáltalán felkeltse, akik további 7 százalékot alkudtak még az árból. Összehasonlításképp Észak-Pesten elég volt átlag 3 százalékot engedni és az alku is csak 4% volt.
Továbbra is a családi házak eladóinak kellett a legnagyobb csökkenést elszenvedniük, ezen belül például a dunántúliaknak, ahol az összes árcsökkenés elérte a 19 százalékot, vagy az észak-alföldieknek, ahol ez az érték 20% lett.
Hogy lesz nekem lakásom?
Tippek az első lakás vásárlásához >>
A budapesti vevők harmada első lakását vásárolta meg márciusban - derült ki a Duna House elemzéséből. Átlagosan 14,4 millió forintot költöttek 58 m2-es ingatlanjukra. Közel minden negyedik vevő befektetőnek vallotta magát, ők kisebb lakásokat vettek (50 m2) és kevesebbet is költöttek, valamivel 12 millió alatt.
Vidéken hasonló az arány, vagyis 33% az elsőlakás vásárlóké és 23% a befektetőké. Itt inkább a vevők státuszában találni kiugró adatot, hiszen míg Budapesten a vevők 29 százaléka vallotta magát beosztottnak, addig vidéken ez a tábor az összes vevő 52 százaléka lett. Ők 9,3 millió forintot költöttek átlagban és 70 négyzetméter körüli lakásokat vettek.
Talán sosem szabadulhat a médiamágnás. 
