Felújított parasztház Hollókő ófalujában (Forrás: MTI Fotó, Komka Péter)

Bár a régi időkben a vályog elterjedtsége megkérdőjelezhetetlen volt, mára már sokkal vegyesebb a megítélése, hiszen víztűrő képessége nem a legjobb, az építkezéskor hosszú kiszáradási idővel kell számolni, majd pedig zsugorodási repedések jelentkezhetnek, és igen nehezen szabványosítható.Mindezek ellenére pozitív tulajdonságai elvitathatatlanok, így például az, hogy képes gyorsan reagálni a páratartalom megváltozására, környezetbarát, többször is felhasználható és kiváló hőszigetelő.

Tégla vagy vályog?

Országos viszonylatban a vályogházak átlagára 127 ezer forint négyzetméterenként, ami 40 százalékkal alacsonyabb a téglából épült házak áránál. Ez a különbség látható módon megjelenik a különböző ingatlantípusok esetén is, így például míg egy újszerű tégla ingatlant 304 ezer Ft/négyzetméterért vásárolhatunk meg, addig ugyanez vályogból 169 ezer forint/négyzetméter - derül ki az Otthontérkép elemzéséből.

A vályogház-kínálat nagy része a keleti és a középső országrészekre koncentrálódik, leginkább a kisebb falvakban, tanyákon találkozhatunk ilyen épületekkel, jóllehet a nagyvárosok peremén is gyakran előfordulnak.„Újabban a fővárosi agglomerációban és a Balaton és a Velencei tó környékén is növekszik a népszerűsége, főleg a téglához képest alacsonyabb ára és hőtartó tulajdonságai miatt” – mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. A szakértő ugyanakkor utalt az Otthontérkép vályog-érték térképre, amelyből egyértelemű, hogy a fent említett környékeken a legdrágábbak a vályogépületek.

Területi elhelyezkedés függvényében az ingatlanok ára igencsak nagy eltérést mutat. Egy 90 négyzetméteres 2-3 szobás vályog otthon Budapesten például átlagosan 31 millió forint, ezzel ellentétben Vas és Nógrád megyében már 5 millió forintért hozzá lehet jutni egy hasonló kvalitásokkal bíró házhoz. A viszonylag drága vályogházak többsége – a fővárosi és a balatoni körzeten kívül - Szolnokon, Kecskemét környékén és Debrecen közelében található.

A vályogházak jellemzően alapozás nélküli épültek, ezért a talaj felől felvett nedvesség a fő ellenségük. Ez ellen úgy védekeznek, hogy az épület alá úgynevezett XPS táblákat csúsztatnak be, amik tökéletesen víztaszítóak. A vályogházaknál többnyire fagerendás födémet használtak, amelyre agyagtapasztásos deszkaborítás került. Ez a födémfajta jobb hőszigetelő, mint a monolit vasbeton födém, de ezen is lehet javítani, egy párafékező réteget kell leteríteni, és arra 15-20 cm vastagságban lehetőleg eltolt illesztésekkel 2 rétegben üveggyapot tekercseket vagy táblákat kell elhelyezni.

Vályogházak hőszigetelésére jellemzően kőzetgyapot vagy üveggyapot hőszigetelést ajánlanak, azok páraáteresztő képessége miatt, azaz ne rontsa el a vályogfal-szerkezet páraszabályzó képességét. "A vályogfal sokkal több nedvességet tud felvenni, majd visszaadni a környezetnek, mint bármely más falszerkezet, ezáltal gondoskodik a szobák optimális relatív páratartalmáról, és ezt a képességet a szálas hőszigeteléssel megőrzi." - hívta fel a figyelmet Brassnyó László, a KnaufInsulation alkalmazástechnikusa.

Ha kőzetgyapot, akkor rendszerint kontakt (ragasztott és dűbelezett) rendszer készül, ha átszellőztetett homlokzat, akkor a házra egy külső keret készül, amit kasírozott üveggyapottal töltenek ki, úgy, hogy mögötte légrést is kialakítanak a kellő levegőmozgás érdekében, majd a szigetelőanyagra kerül egy párazáró réteg, fölé pedig egy burkolat, erre pl. a fagyapot egy ideális választás. Mindkét rendszer lényege, hogy ne legyen olyan komponense, ami a páraáteresztő képességét megszűntetné (pl. akril tartalmú vakolat, nem páraáteresztő ragasztó). A szakértő szerint a polisztirol hőszigetelő anyagok nem páraáteresztőek, ezért nem ajánlott a velük való vályogház szigetelés.