Egyedülálló nyugdíjasok Karácsonya, 1975 (Bundesarchiv, Wikimedia Commons)

Angela Merkel és Martin Schulz, a legnépszerűbb kancellárjelöltek hétvégi tévévitájában Merkel meglepetést keltett, még saját párttársai körében is, amikor nem támogatta a 70 éves nyugdíjkorhatár bevezetését. Erről ugyanis régóta vita van az országban, és a CDU-ban komoly támogatói vannak az emelésnek. Például ebbe a körbe tartozik Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter.

Lehet, hogy ezzel Merkel újabb szelet fogott ki ellenfele, Schulz vitorlájából. De saját pártjának egy részét jelentéktelenné degradálta – írta a Süddeutsche Zeitung. A társadalom elöregedése, a szakemberhiány miatt ugyanis már vannak, akik 70, 75 vagy 80 éves korhatárról beszélnek. De a korábban tervezett 67 éves korhatár emelésére a szakemberek szerint biztosan szükség van.

Évi egy hónappal több munka

Magyarországhoz némileg hasonlóan Németországban is a korhatár fokozatos emelését határozták el korábban, így jelenleg 65 év 3 hónapnál tartanak. (Jelenleg évente egy hónappal nő, 2024-től évi két hónappal.) A 67 évet elvileg 2029-re kell elérni.

Az egyik német kutatóintézet (IW) tavaly azzal sokkolta a németeket, hogy 73 éves nyugdíjkorhatárt prognosztizált 2041-re, 71 évet 2035-től. Ezt a pénzügyekből számolták ki, így maradhat szerintük finanszírozható a jelenlegi nyugdíjrendszer. Eközben egy ma 40 éves férfi 79 éves életkorra számíthat, így elvileg túl sok időt nem töltene el nyugdíjban. A nőknek Németországban négy évvel több ideje maradna.

Nem lesz elég pénz

A kalkulációk szerint egyébként 1960-ban a férfiak mintegy 10, a nők 11 év nyugdíjas évre számíthattak, ez ma 19,3 és 21,4 év (miközben több a nyugdíjas és kevesebb a dolgozó). Ugyanezen kutatóintézet vezetője, Michael Hüther ma Merkelre reagálva azt mondta, ez a megnyilatkozása lehet, hogy a választások taktikájában sikeres lesz, a német társadalom számára azonban nem.

A Handelsblatt szerint a DIW kutatóintézet elnöke, Marcel Fratzscher véleménye hasonló, a hosszabb élet, a demográfiai folyamatok későbbi nyugdíjba vonulást tesznek szükségessé, különben a rendszer nem lesz finanszírozható. (És a szegényebb, elvándorlástól is sújtott Magyarországon? – tehetjük fel a kérdést.)

Gondolni kell a betegekre

A DIW szerint el kell jönnie a 70 éves nyugdíjkorhatárnak, de kell szabályozás azok számára is, akik nem képesek olyan sokáig dolgozni. A Verdi nevű nagy német szakszervezet viszont elégedettségének adott hangot Merkel kijelentése nyomán.

A valódi átlagos nyugdíjba vonulási idő azonban a különböző kedvezmények, könnyítések miatt rendszerint jóval alacsonyabb, mint a törvényileg megengedett. A legtöbb országban létezik valamilyen korábbi nyugdíjba vonulási lehetőség, többnyire valamivel alacsonyabb nyugdíj árán. Németországban például 65 helyett 62,7 év a tényleges nyugdíjba vonulás kora. Ez Magyarországon a férfiaknál 62,6, a nőknél 60,1 év volt. (OECD, 2014-es számok. A nyugdíjkorhatár nálunk 2014 végén 62,5 év volt, idén a második félévben 63,5 év, a nők előbb is nyugdíjba mehetnek.)

Van, ahol már 68 év a terv

Tavasszal az OECD jelentése Magyarországgal kapcsolatban sok más mellett a problémák között említette, hogy Magyarországon túl alacsony a tényleges nyugdíjba vonulási idő, és javasolta, hogy töröljék el a nők kedvezményét.

Amint a Wikipedia angol nyelvű táblázatából kiderül, a nyugdíjkorhatár emelése szinte minden fejlettebb országban napirenden van. Általában fokozatosan, 10-15 év alatt emelik, 65-67 évre, Dániától Csehországig, Franciaországtól Horvátországig, Belgiumtól Ausztriáig és Ausztráliáig. A 67 éves határ fölé egyelőre csak Nagy-Britannia és Írország merészkedett (68 év), de ők is csak évek múlva érnek odáig.